Kreatív Blogger Díj

Szabályok:

1.) Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad (belinkelve a blogjukat)!
Köszönöm Abigel Nővérkémnek ezt a díjat, mert szerinte kreatív a blogom, és neki tetszik.. köszönöm x)
és köszönöm Freeb-nek is, akit személy szerint imádok s mindig gondol rám pedig sosem írok neki kritikát.. 1. mert nem tudok 2. a mail-t 100 éve ígérem :$ köszönöm (:

2.) Tedd ki a logót a blogodra!
megtörtént (:

3.) Írj magadról 7 dolgot!
Hét dolgot.. oké :D
1. Mániákus Twilight rajongó vagyok. Már-már debil módon szeretem, imádom, tűzbe vetném magam érte!
2. Nem tudok írni cigi, és zene nélkül. Valahogy elbódul tőle az agyam és jobban tudnak mozogni az ujjaim, és csak úgy jön az ihlet.
3. zene, könyv, sebesség --> elhagyhatatlan az életemhez.
4. alapjába véve ez idióta vagyok aki, éli a hétköznapi életét és mindezt élvezi.
5. 'Vicces dolog felnőni, mert váratlanul tör rá az emberre. Egyszer csak azon kapod magad, hogy egy másik ember vagy. ' milyen igaz, de ennek én nem akarok áldozatául esni, örökre gyerek akarok maradni.
6. 'A csokoládé olyan, mint a drog: feldob és nem tudsz megszabadulni tőle.' szeretem a csokoládét. Nagyon is.
7. Nem természetes vörös vagyok.. festetem.

4.) Add tovább 7 embernek (ne felejtsd el linkelni a blogjukat)!
Hét ember.. oké!
Sister - mert mindenben segít nekem és mert nagyon jó barátom ÉS mert imádom az írásait.
IccsiNee - ahogy kiegészítik egymást lenyűgöző.
Twinform - a legeslegjobb hírközlő.
Nikki - tudom, a harmadik díj de nem bírom imádom ezt a sztorit :$
Alice23 - mert tudom, hogy sokra viszed.
Orsi - mert imádom az oldalt, és a képeket.
Csub94 - mert megérdemli.

5.) Hagyj megjegyzést náluk, hogy tudjanak a díjazásról!
megtörtént :D

Diamond Blogger Díj

Szabályok:
1. Megköszönöd, akitől kaptad, és belinkeled:

Nagyon szépen köszönöm Sisternek, aki eszméletlen sokat segít nekem, akármiben és mert nagyon jó vele hajnali 3ig beszélgetni :P
és köszönöm Candrának is.. dehogy baj! nagyon szépen köszönöm! (:

2. Elküldöd azoknak, akik szerinted megérdemlik (max 10 ember).

Nos, én legszívesebben vagy 10 embernek adnám, de tudom, hogy ők már kaptak vagy biztos, hogy kapni fognak szóval én 5 blogot választottam ki:

Abigel - biztos megkapja mástól is... de m1, azért itt hagyom Jaed miatt.

Candra - mert nagyon szeretem ezt a sztorit és mert megérdemled (:

Nikki - a történeteid... varázslatosak. Legeslegesleglegleglegjobban (xD) azt a történetedet szeretem amelyiknek szánom ezt a díjat.

Đóri - mert nagyon jó infókat mutatsz meg a nagyközönségnek (:

Orsi - mert csodásak a képek amiket felraksz :)

3. Értesíted őket az ajándékról =)

4. Leírod, miért szeretsz másoknak írni.

Huhh, igazából mert szeretem ha másoknak örömet okoz az amit csinálok. Tavaly január óta szeretek olvasni és amikor megtaláltam a Merengőt, megpróbálkoztam az írással és természetesen szeretnék nagyon nagyon jó lenni, sokkal jobb annál, mint amilyen most vagyok.

5. Pár mondatban bemutatkozol a nagyvilágnak =)

Kis városban születtem, de nem laktam mindig itt. Mostanra visszaköltöztünk és ismerek minden kis zeg-zugot a környéken, és akárhova megyek mindenhol van egy ismerős arc (ezt sokszor utálom..) Sokszor úgy érzem, hogy már kinőttem ezt a helyet, de amikor majd 'nagyobb' leszek, biztosan elköltözök, és biztosan hiányozni fog. Szeretek gyerek lenni, élni az életem, olvasni, és elmerülni a zenébe. Nem akarok megnőni vagyis, felnőtté válni mert most úgy érzem, hogy örökre fiatal akarok maradni aki sose hal meg. Ami fontos számomra az mindennél fontosabb (:

6. fejezet, első része: A két nőstény

haligali (: szóóval, tegnap teljesen magamra voltam utalva és engem valahogy nem akart beengedni a blogger, pedig kész voltam! Ma újra írtam és véleményem szerint jobb lett... szerintem unalmas de rátok bízom a döntést (: a tervek a folytatásra megvannak, szóval már csak meg kell írni :D véleményeket ha szabad kérnem... ;D jó szórakozást :D

(Jacob szemszög)

- De… de hát… akkor Nessie veszélyben van!
- Álljuk meg egy pillanatra! Nem férfi rabolta el? – lépett közelebb Emmett.
- Dehogynem, csak emlékezz vissza! Volt vele két nőstény is – morogta Edward, és ha jól láttam vérben forgott a szeme.
- Akik fedezték, leteperték Esmét, a férfi pedig besurrant a szobába, felkapva Lucast és Nessie-t, de miért akarta elvinni őket… - motyogta elrévedve Jasper.
- Miért pont őket? – kérdezte hisztérikusan Bella.

- Kopp-kopp-kopp.. – sompolygott be vigyorogva a szobába Jared, de amint észrevette a fagyott, feszült hangulatot a vigyor leolvadt az arcáról. – Találtatok valamit, igaz?
- Igen – suttogtam, s lezuttyantam a kanapé karfájára, arcomat a kezembe hajtottam, és reménytelenül ellepett a félelem.
- Paul te voltál kinn, Jackkel és a többiekkel? – kérdezte feszülten Jared, tudtam, hogy ő is a szívén viseli Nessie sorsát.

- Igen, jó ideig nem volt semmi, a végén már annyira unták magukat, hogy majdnem elaludtak egy fa tövébe – morogta fejét rázva -, s egyszer csak megéreztem azt az édeskés bűzt, ami felbolygatta az érzékeimet, és mind a szag után eredtünk. Hárman-hárman jobbra is, balra is, mivel ketten voltak. Az egész olyan gyorsan történt, gondolom, csak körbe szaglásztak, vagy csak meg akarták találni. A folyóig követtük a nyomokat, onnan pedig eltűntek, mint a kámfor. Amikor visszaértünk a házhoz, körbe kémleltünk, de semmi.

- És Nessie? – kérdezte ingerülten Edward.
- Alszik – motyogta Paul. – Nem tudom, hogy észlelt-e belőle valamit, bár nem hiszem.
- Oda megyek! – rontott volna ki az ajtón felbőszülve Edward, de nem hagyhattam, ezért elé vetettem magam.
- Nem mehetsz oda! Így is érezni fogja a farkas szagot, így én megyek! Reggel, amikor megy iskolába, hazaugrok átöltözni, és elmondok mindent – néztem a szemeibe kétségbe esve.
„Meg fogom védeni Edward, ő az életem” – üzentem neki gondolatban, mire úgy látszott, hogy észhez tért, mert bólintva arrébb állt Bellával.

- Nézzük a kész tényeket! – állt fel Carlisle összecsapva a két hófehér sápadt kezét, majd mindenkit az étkezőbe terelt, hogy összedugjuk a fejünket és használható dolgot kreáljunk a nagy semmiből – dühöngtem magamba.

- Nos, mindenkinek csak jó, hogy megkerült Nessie, úgy vélem nem kell sok idő és fény derül a teljes igazságra…
- Amit még mi sem tudunk – kotyogtam közbe a körmeimet figyelve, mintha azok oly érdekesnek bizonyulnának.
- Jacob, kérlek csak hallgass meg.
- Jó, minden figyelmem a tiéd – néztem rá báj vigyorral.
- Kutya, azt ajánlom, vegyél vissza – morogta felém Rosalie.
- Most már elég! – állt fel Carlisle, s csapott az asztalra. – Fontos dologról kell beszélnünk, és ha ti ilyen gyerekesen fogjátok fel, akkor tudjátok, hogy merre van az ajtó – a hangját nem emelte fel, nem kiabált, pedig az jobb lett volna, mint ez az utasító hangnem. Mégis a családfő hangjára síri csend telepedett közénk és mindenki a doktorra irányította a figyelmét.

- Köszönöm – nézett szét finom mosollyal majd visszaült és folytatta. – Biztos vagyok benne, hogy Nessie sejti, nem véletlenül vagyunk vele kedvesek és miért is bízunk meg benne. Ő is megbízhat bennünk, ha elmondta a képességét, és már nem sok kell, és beavat minket a teljes igazságba, ami fedi előlünk a múltját. Ha könnyen feldolgozható dolog lenne, akkor nem hiszem, hogy ennyi idő kéne, míg feltárja előttünk. Amint megbízik bennünk, és beavat minket, nyert ügyünk van.

- Ne felejtsd el Carlisle, hogy ott a Volturi is – vetette közbe Edward.
- Na, igen Aro nagy kincsnek tarthatja Nessie-t ha még csak embert sem kellett ölnie mégis a Volturi tagja lehetett.

- Mi lehetett a posztja? – fonta össze a szemöldökét Paul.
- Katona biztos, hogy nem volt. Ahhoz túlontúl különleges, és ahhoz Aro túlságosan szereti, ha szabad ezt mondanom.

- Apjaként szereti? – kérdezte vékony, halk hangon Bella.
- Talán, ezt nem tudom pontosan. Bár ha aként szeretné, akkor nem hinném, hogy elengedte volna, véleményem szerint úgy szereti, mint például Jane-t és Alec-et.

- Szerinted visszamegy közéjük? – a kérdés már kinn is volt, én pedig már nem is tudtam visszavonni.
- Biztos vagyok benne. Úgyis megtudja hamarosan az igazat, hogy mi vagyunk a családja, és biztos, hogy ki fog borulni.
- Nem is kicsit – hajtotta le fejét Bella. – Ahogy beszélt a szüleiről, amikor kérdeztük…

- Minden rendbe lesz – sóhajtotta Carlisle majd felállt, jelezve nekem, hogy mehetek Nessie-hez, mert egyelőre befejezte a kupaktanácsot.
- De mikor? – kérdeztem, de a választ nem várva meg az ajtó felé iramodtam.

Nem törődtem azzal, hogy a ruháim szerte-széjjel szakadtak, csak farkassá akartam változni. Egy másik test, aki az ösztöneit követi, nem pedig az ember, akinek csak szenvednie kell, mindenért meg kell küzdenie… és had ne soroljam.

Emlékszem. Akkor voltam így kiborulva, amikor megkaptam Bella és Edward esküvői meghívóját, azt hittem, annál rosszabb már nem lehet. Tévedtem, van annál rosszabb. Megtudni, hogy az életed értelme eltűnik, keresed fejt vesztve, de mind hiába. Aztán amikor előkerül, nem tudod, hogy hol volt, ki vitte el az életedből, mindent tudni akarsz róla, de nem teheted fel a kérdéseidet, mert ő azt se tudja, hogy te kivagy.

Vajon egyszer elfogadja, hogy mi vagyunk a családja? Felfogja majd, mit is jelent a bevésődés? Hiszen… kell érezni-e valamit irántam, ha visszacsókolt. Bár, ez csak a jövő zenéje. Ki tudja, lehet, hogy el sem fogad minket és még a föld színéről is eltűnik, hogy még véletlenül se találjuk meg.

Gyorsan haladtam az erdő sűrűjébe, hisz úgy ismertem már, mint a tenyeremet. Nessie nem lakott messze Cullenéktől, de én direkt a hosszabb utat választottam, mert így át tudtam nézni a nyomokat, amiket az a két bestia hagyott maguk után.

Átugrottam a folyón, ami után a két nő eltűnt és a szaguk egyből felerősödött. Először azt hittem, hogy ismét itt vannak, de amint jobban kezdtem fülelni, rájöttem, hogy csak azért érzem a bűzt itt erősebbnek, mert itt lehettek több ideje is.

Felborzoltam a bundám idegességembe. Ha előbb gondolkodok, akkor előbb ideküldhettem volna a farkasaimat. Elkaphatták volna azt a két senkiházit, akik miatt Nessie-nek félelemben kellett élnie. De ha egyszer a kezem közé kerülnek… - morogtam magamba továbbra is.

A házat többször körbe kémleltem, ahogy az erdő azon részét, ami a házához közel esett. Nyomok voltak bőven, s én tudtam: vissza fognak jönni. Amint befejezettnek véltem a körbe kémlelést letelepedtem a szobájának ablaka alá.

Bam-bam-bam… és így tovább. A szívének csodás muzsikája, amit egész nap el tudnék hallgatni. Olyan, mint amikor kijön a tavasz és reggel arra ébredsz, hogy madarak csicseregnek az ablakod alatt. Mennyei érzés. Ez a hang elzsibbasztotta a végtagjaimat, s le kellett csuknom a szemem.
Egy pillanatra eszembe jutott a csókja. Mily felkavaró érzés, amikor a csípős, üdítő illata körbe leng, te úszol a gyönyörűségében, miközben puha ajkait falod, ő pedig hagyja…
ELÉG! – kiáltottam magamra. Nem szabad a csókjára gondolnom, mert olyat teszek, amiért pár kilométerrel arrébb megnyúznak, s azzal a tettel mindent elszúrnék. Ha most felkapaszkodnék a szobájába és tudatosan elcsábítanám, nagyon megütném a bokám.
Az orrom eltelítődött a csípős, de mégis édeskés mentol illattal, s beburkolta az agyam. A végtagjaim elzsibbadtak még jobban a szívének lágy dallamától, s most rátett még egy lapáttal a harmonikus aromája. Fejem ráhajtva mellső lábaimra, lebegni kezdtem, és tudtam, hogy nem szabad mégis elbódult érzékekkel álomba szenderültem.

Éreztem, hogy valami hozzáér a fejemhez, és felborzolja a szőrömet a füleimnél. Majd újra és újra. Nem bírtam tovább kinyitottam először csak az egyik szemem, de azt kiégette a felkelő nap fénye. Majd a másikat is és akkor tudtam: lebuktam.

Nessie, úgy ahogy volt a háló ruhájában guggolt előttem és simogatta a fejem.
- Jó reggelt Jacob Black – köszönt ironikusan, nekem pedig kidülledtek a szemeim. Honnan a manóból tudta meg, hogy itt vagyok?
- Most azt kérded magadba, honnan tudom, hogy te itt fekszel az ablakom alatt? Nos, amint válaszoltam, neked is válaszolnod kell – mosolyodott el ördögien. - Szóóóval – nyújtotta meg a hosszú „ó” betűt. -, mint minden reggel most is az volt az első dolgom, hogy kinyitottam az ablakot, és a levegőbe szimatoltam. Egyből tudtam, nem csak egy, hanem több farkas volt itt az éjjel, de valahogy téged kiszúrtalak, nem is tudom a te illatodra.. összefut a nyál a számba – jelent meg két apró piros folt orcáján. – Nah, mindegy! – ugrott talpra, majd egy férfi sortot a fejemre dobva folytatta. – Miután felvetted, gyere be és szépen válaszolsz, hogy mit is keresel itt, és miért jártak itt a haverjaid – hallottam a hangján, hogy mosolyog, szóval nem mérges, ez jó. – Jacob siess! – szólt még vissza én pedig a számba kaptam a finom vászon anyagot és beiramodtam a fák közé.

A következő Nessie szemszögből lesz.. ;D tudjátok jönnek a kusza érzései meg minden (: nah, a véleményeteket szívesen fogadom (:

trixi: :D ennek nagyon örülök, és igen minden fejezettel egyre közelebb érünk az igazsághoz :D énis várom, h mit szól majd Nessie, pedig én írom. Abból a részből majd különösen sokat akarok kihozni. sietek (:
Aranka: szia (: ohh, ennek igazán örülök, ismét (: hmm, nem tudom, szerintem az egész nemjó, nekem nem tetszik és sokszor nem értem h Ti miért értékelitek ilyen szép szavakkal (: jajj de drága vagy (': nagyon örülök, h imádod! 100.. juj nem tudom mennyi lesz, de annyit ígérek h lesz 2. rész :D a következőő Nessie lesz :P (már hiányzik :D) h magyarázza ki magát.. érdekesen :D kuszálni még fogom őket természetesen, de ígérem mindegyiket kibogozom :) sietek vele mert tudom h várjátok (: (L) PS: imádlak :D aranyos vagy h írsz mindig, köszönöm nagyon jól esik (: puuszii
Piri: :D ez kedves, de sztem ez örökre bennem lesz, de nem akarom h ellaposodjon a sztori :P annyira kedves dolgokat írsz nekem mindig, megse érdemlem (': ohh komolyan mindennap benézel hozzám?? juuj! köszönöm :D bocsi, h idézek de muszáj: 'Nagyon jók, ezek a szemszögváltásaid, én nagyon szeretem őket, és tényleg úgy írod meg, mintha két különböző ember mesélné el.' ez annyira tetszik :) annyira... büszke?? büszke vagyok magamra, mert tényleg azért teperek, h két külön embernek tűnjön, és remélem ha jössz elolvasod a válaszom (:
Lehet :D sőőőt ;D puszii^^
Anita: (': de kedves vagy, pedig.. jajj :) ezek a szép szavak amiket írtatok nekem megkönnyeztem mert nem hinném h igaz (: nagy tehetségem van.. köszönöm :') jajj, ha nem szeretnél, nem muszáj írnod, csak azért írtam.. mer..mert.. nemtom hiányoztak a szép szavaid (: nem! nem az h fényezz vagy ilyesmi csak nemtom te magad (: xD köszönöm :D dráma.. dejóó! ennek örülök h így érzed :D happy end?? hmm majd kiderül ;D a következő benn lesznek :P az még messzebb van de már nincs olyan naagyon messze :D most egy bazinál is bazibb ötletet adtál! köszönöm! ez eddig eszembe se jutott, eddig azon filóztam h-h derüljön ki az igazság.. de most már tudom! köszönöm! jaja :P fog elég rendesen :D Neked is?? :o nekem is! szóóval bele kell raknom, mert vannak terveim vele, és azt is megtudjátok h ő miért kellett :D hmm.. feji az ő szemszögéből.. oké (: próbálok vele sietni :D puszi (:

Született Tehetség

Ez egy blogger díj. A szabályok a következők:
1) Ha valaki adja, én elfogadom, ellenvetés nélkül.
2) A logót kirakom a blogomba.
3) A szabályzatot kirakom a blogomba.
4) Megnevezek hat másik blogot, akiknek átadom a címet.
5) Kitöltöm a tesztet, és kirakom a blogomba.
6) Megnevezem, hogy kitől-, és mikor kaptam, és nagy, színes betűkkel kirakom a blogomba.
7) Betartom a szabályokat.

Huhh, a hat másik blog akinek átadom a díjat (:
Iccsinee – http://iccsinee.blogspot.com/
Nikki - http://nikki-side-by-side.blogspot.com/
Spirit Bliss - http://twilightfic.blogspot.com/
Brianna&Lady - http://youcanbemybella.blogspot.com/
Twinfrom - http://twinform.blogspot.com/
Wedó - http://bd-wedo.blogspot.com/

Teszt? Teszt! : D
Név: Donna
Becenév: róóka, merszi, mézíí
Lakhely: M. o, Zala megye
Születési hely: M. o, Zala megye
Magasság: 165 cm
Névnap: szeptember 24.
Foglalkozás: egyenlőre tanuló (:
Testvérek: egy nővérem és egy bátyám van
Anyanyelv: magyar mimás?? :D
Beszélt nyelvek: angol, meg egy pici japán
Gyűjtemény: rengetek Twilight-os ereklyém van – zenedoboz, két karkötő, eredeti poszter, póló, kulcstartó -, akkor van szép szám darab könyvem is és lemezek tucatja (:
Cipőméret: 37-38
Iskola: Csokonai ált isk; VSZK szakközép suli
Osztály: 9.c
Kedvencek: Twilight Saga, Könyvek, zene, Forma-1, írás.. ebből az öt dologból áll az életem (:
Hobbi: olvasás, írás
Zsebpénz: változó
Kívánság: sok van, de azt hiszem négy van ami nagyon szeretném, hogy teljesüljön. Csak egyszer az életben találkozhassak Robert Pattinsonnal. Adják ki a saját könyvem, s lehessek olyan jó, mint a ’nagyok’. El szeretnék jutni Japánba, pontosabban Tokióba. És végül látni szeretném az Atlanti óceánt.
Álom: "Az álmaink a vágyaink, kövessük őket"
Szerencseszám: 1; 3; 13
Szeretne találkozni: Robert Pattinsonnal, Lórán Lenkével, Taylor Lautnerrel, Lewis Hamiltonnal, Tom Feltonnal, J. K. Rowlinggal... sorolhatnám még három napig.. egyszóval: sok-sok emberrel (:
Háziállatok: 3 cicám van

Csilingtől kaptam 2010. 03. 21-én. Nagyon szépen köszönöm (: (de nem érzem magam született tehetségnek :P)

5. fejezet, második része: Bizalom (befejező)

Haliihóó! bocsáánat a késés miatt, de családi gondok akadtak, elég súlyosak, és hirtelen ért, szóval nem tudtam ide koncentrálni sajnálom! DE hoztam a meglepit, remélem örültök neki, ugyanis a meglepi nem más, mint egy kis Nessie szemszög :D bizony most van Nessie és Jake szemszög is ebbe a részbe ÉS már megvan a konkrét terv h-h folytatom csak várjátok türelemmel, eskü megpróbálom izgalmasan leírni. Nah deh most itt van a következő rész, olvassátok csak ÉS tudjátok véleményeket szeretnék kérni, csodás érzés, most is 10et kaptam!!! köszönöm! (: PS: a hibákat igyekszem kijavítani sajnálom ha találkozok néhánnyal.

(Nessie szemszög)

- Minden. – mondtam, s igaz is volt, ha már egyszer nekik így, őszintén, felszabadultan ki tudok tárulkozni, akkor – gondolom – ők is mesélnek nekem.
- Nos, rendben… - kezdte Carlisle, majd intett családjának, akik leültek, és meghitt csendben hagyták, hogy a családfő beszélni kezdjen. Kellemesen hátra dőltem a puha fotelbe, és figyeltem. Nem szóltam bele, a család mindent részletesen elmondott. Érdekes életük van az egyszer biztos.

Ami legjobban érdekelt az Bella és Edward kapcsolata, s a szerelem gyermek Lucas. Meg kell mondjam, irigylem őt, még ha szégyellem is. Az a különleges kapcsolat, annyira szép, meghitt. Örülök, hogy találkoztam velük, s hogy ilyen kedvesen fogadnak, megbíznak bennem. Valahogy megmagyarázni nem tudom, de megbízom bennük. Már nem tudok kételkedő lenni velük kapcsolatba. Lucas pedig… olyan mintha közöm lenne hozzá, pedig biztos nincs. Én nem vagyok szerelemgyerek, mint ő.

Jake pedig…! Bakker, az a csók! Mi lelt? Nekem sosem volt közöm egy sráchoz sem, de Jacobbal ez a kapcsolat nem egy egyszerű kaland. Mintha komoly érzelmek nyugodnának a tettei mögött. Érdekes, de nem szabad kötődnöm Jake tiszta lelkéhez! Meg kell mondanom neki, hogy nem. Akármennyire nehéz is ez nekem, vele még most az elején tudatnom kell, hogy egy olyan reménytelen sehonnai lányhoz, mint én, nem tartozhat, nem szerethet. Szeretni. Engem nem szeret senki, sőt szerintem, úgy őszintén nem is tudom, hogy kell szeretni. Biztos csodás, és féltő érzés, vagy valami ilyesminek képzelem.

- Nessie? – szólított meg Bella, felébresztve mélázásomból.
- Oh, csak elrévedtem, bocsánat. Annyira… hogy is mondjam, fergeteges életetek van, hogy alig győztem figyelni – vigyorodtam el.
- Nos, te már mindent tudsz rólunk – szólt halkan Rose, de én értettem a célzást.
- Örülök, hogy megbíztok bennem, és ígérem, elmondok minden… sötét részletet az életemből, csak kérlek, adjatok időt, mert tényleg nehéz.
- Ne érts félre minket, nem akarjuk erőltetni! – tiltakozott hevesen Bella.
- Tudom – mosolyodtam el a reakcióján -, de el akarom mondani nektek, valahogy érzem. Tudjátok, egész életem során nem bíztam meg senkiben, a Volturi-ba is csak évekkel később, s először Demetri-ben. Meg is kéne valamikor látogatnom – fejeztem be eltűnődve.
- Tartjátok a kapcsolatot? – morgott Emmett mire felnevettem.
- Hát persze! Telefonon, nem is bírnám amilyen egy idióta – rötyögtem továbbra is. – Nem olyan rosszak, ám mint hiszitek. Volt már valamilyen zűrötök velük? – puhatolóztam.

- Amit meséltünk, amikor elmentem hozzájuk, hogy… - de Bella nem engedte Edwardnak, hogy befejezze. Kezét a szájára téve, könyörögve pillantott rá.
- Értem, de az nem nagydolog, van ennél zűrösebb is. A nomádokkal elég sok gond van – sóhajtottam -, bár én kifejezetten egyet keresek, a többi kettőt Aroék őr vámpírjaira bízom. – ejtettem ki a szavakat a számon meggondolatlanul, felemeltem a fejem és értetlen arcokkal találtam szembe magam. Bella és Edward dermedt arcát nem tudtam hova tenni.

- Ez az a dolog, amihez idő kell, hogy elmond nekünk igaz? – kérdezte kedvesen Esme.
- Igen. Lehet, hogy majd elítéltek miatta, de végülis az érthető.
- Nem alkotunk addig véleményt, ameddig nem tudjuk, hogy miről is van szó – mondta Jasper.
- És ezt én nagyon köszönöm – mosolyodtam el, s egyszerre egy meleg, kellemes érzés leptem el a testem, a szívemből kiindulva. Ilyen még sosem történt velem. Csodás érzés. Cullenék lennének a ’gyógyszer’ csonkított lelkemnek? Ha igen, akkor hálaimát kell mormolnom, vigyorodtam el gondolatba. Gondolatba…!

- Edward! – szólaltam meg hirtelen, ő pedig egyből rám kapta a tekintetét.
- Mi a baj?
- Te hallod az én gondolataimat? – böktem ki a kérdést.
- Nem – fonta össze a szemöldökét, mire megnyugodva szusszantam egyet – Te tudod, hogy miért nem, igaz?
- Hát persze – vigyorogtam. – Ez is a képességem része, le tudom zárni az elmém.
- Ezt biztos örökölted… - befejezni nem engedte Alice, eléje vetette magát, s most ő fogta be a száját, én pedig megzavarodva figyeltem őket.
- Hogy mondtad?
- Sehogy! – vágta rá Alice, majd jelentőség teljesen Jasperre emelte borostyán szemeit, s engem ellepett a nyugalom.

Ott tartózkodásom többi idejét beszélgetéssel töltöttük. Megtudtam, hogy Alice már emberként érzékelte a jövőt, bizonyára ezért kapta ezt a képességét. Nah, meg, hogy a szülei berakták az elme osztályra…
Jasper harcos múltjáról is meséltek. Jazz-ből árad a bölcsesség, a nyugalom, az önfegyelem. Ezt valahogy irigylem tőle.
Beszéltek Lucas fejlődésről, ami percről-percre megegyezett az enyémmel, pedig minden félvérnél ez máshogy van…
Az idő eltelt nekem pedig mennem kellett, de megígértem Alice-nek, hogy legközelebb is jövök, és elvisznek vásárolni. Bepattantam a Mercedesembe, mosolyogva intettem feléjük, s elhajtottam kanyarogva a szürke titokzatos erdő közt.

(Jacob szemszöge)

Amint bejöttünk engem ellepett az üresség. De nem tudtam ezzel olyan sokáig töprengeni, mert Edward öles léptekkel elém suhant, és mellkasából félelmetes morgás jött fel. Nem ijedtem meg, már megszoktam, és hogy idegesítsem még jobban, felidéztem szerelmem csókját, minden érzést, érintést felidéztem neki, ő pedig majdnem rám vette magát. Hozzá kell tennem, hogy majdnem, ugyanis Bella közénk ugrott.

- Edward!
- Bella, menj el innen. Most! – mondta Bellának, de végig engem szuggerált, én pedig továbbra is vigyorogtam.
- Nem! És Jacob te meg fejezd be! – fordult most felém. – Nem tisztességes, és ezt te is nagyon jól tudod.
- Tudom hát. Csak érted Bella, Nessie már felnőtt, ahogy Lucas is. Ha Luke csajozna vajon, akkor is így reagálna? – ütöttem tovább a vasat.
- Korcs! – vicsorgott, mire Alice intett Emmettnek, hogy fogja le, engem meg elkapott a röhögő görcs.
- Ha tudnád, hogy milyen fejet vágsz! – rötyögtem továbbra is.
- Nah, jó elég! – szólalt meg hirtelen Lucas. - Apa! Értem én, hogy meg akarod óvni Ness-t, de el kell ismerned, hogy megnőttünk. Lehet, sőt biztos, most múltunk kb. kilenc évesek, de agyilag, testileg szerintem, ő is felfogta, hogy már nem kislány. Na, és ahogy néztem, figyeltem, nem is volt gyerekkora. Szóval… el kell fogadnod, bizony felnőttünk.

- Emmett! – szólt most Edward testvérére, mire az elengedte, s úgy látszott lenyugodott. - Tudom, fiam, hogy igazad van, de akkor is nehéz. Egy hónap alatt apa lettem, majd rá egy évre a lányomat elrabolták. Idáig kerestük, közbe a korcs még benyögte, hogy Renesmee a lenyomata… ez mind sok. Amúgy pedig, nem hinném, hogy olyan nagyon felnőttek lennétek.
- Nem úgy értettem! – vágott apja szavába Lucas. – Hanem, hogy a gondolkodásunk fejlettebb, mint egy átlag kilenc évesnek, mert szellemileg annyi idősek vagyunk, a testünk pedig egy tizenhét éves kamaszt ábrázol, és se nekem, se a húgomnak nem volt, és szerintem, nem is lesz kamaszkora! – jött a ki a sodrából, és meg se várva apja válaszát felviharzott az emeletre.

- Lucas! – szólt utána Bella.
- Nem fog lejönni – sóhajtotta Edward, majd felém fordult, és elfintorodott. – Tudod, kezdtelek megszokni, és meg is szoktam, hogy milyen idegölő tudsz lenni. De most Jacob kiszakítod minden idegszálam a helyéről, és a türelmem egy tized másodperc alatt elpárolog.
- Az a cél! – vigyorogtam jó ízűen.
- Jacob Black! – üvöltött Bella, barna tincsei jobbra-balra repültek szív alakú arca körül.
- Jó befejeztem – töröltem le a vigyort a képemről, mert már elegem volt, hogy nem értik a viccet. Végszóra meghallottam a farkas üvöltést, Alice pedig a Paulnak szánt ruhákkal kiszaladt az erdőbe, majd vissza is jött időt hagyva neki az öltözésre. Nem tartott neki sokáig, egy perc múlva már be is lépett a bejárati ajtón, az arca nem árult el semmit sem.

- Na, mi van? – léptem elé.
- Találtunk valamit – kezdte szűkszavúan.
- Mit? – vontam fel a szemöldököm.
- Két vámpír szagát.
- Hogy mi?
- Jól hallod.
- Ne keljen már mindent úgy húznom ki belőled Paul! – üvöltöttem a képébe. – Mond el feketén fehéren! Nekem már úgyis mindegy!
- Két nő szaglászott Renesmee háza körül, valószínűleg még be nem mentek, de feltehetőleg befognak.
- Mi? – jött a hisztérikus kérdés Bellától.
- Sajnálom, de ezek lesznek azok a vámpírok, akik elrabolták.
- Ez biztos?! – szorult ökölbe Edward keze a teste mellett.
- Igen.
- De… de hát… akkor Nessie veszélyben van!

Ha valakinek valami nem világos az kérdezzen nyugodtan (: sajnálom, ha valakinek nem tetszik, hogy Edward nem borult ki jobban DE én nem akartam, h annyira túlreagálja, mert minden Nessie/Jacob sztoriba úgy van, az enyémbe nem (: jaj, és a következő Jake szemszög majd Nessie (:

Aranka: köszi (: NEM??? :| uramatyám! :D deh azért örülök h teccett xD örülök, h várod, igyekszem hamar hozni. szemszögváltás.. huhh, nemtom sztem ha úgy alakul lesz a továbbiakban (: puszii ^^
Piri: és én ennek nagyon örülök! azért írom, úgy ahogy írom és adok/adtam Nessienek határozottabb személyiséget mert ha nagyon őszinte akarok lenni akkor azt kell mondanom h nekem eddig egyetlen egy Nessie sztori teccett! de aranyos vagy (: köszönöm (: igen, kifogok mindent bogozni, ígérem (: meg ááám :D *örül a fejének nagy vigyorral* köszii mindent :)
Pusszy: köszi (: háát az majd kiderül ;D igyekszem vele :)
Lily: :P ez most direkt volt bocsii *boci szemekkel nééz* köszöönöm (: igyekszem hozni és kiírom, h mikorra tervezem a következőt (:
trixi: *teli pofával vigyorog* :D örülök neki h teccett (: ohhh (: sietek (: :P