7. fejezet, második része: Minden a helyére kerül?

OLVASSÁTOK EL!
Helló! itt a várva várt friss ami nem teljes fejezet csak egy csonka szar mert hát nem egy gép előtt ülő komiéhes egyén vagyok aki minden percében ezt csinálja. van egy meg egymillió dolgom és tudom, hogy ÉN vagyok a hibás, hogy mindig ígérem de nem kell már nekem hinni. nem tartottam be ennyi. a gépemen teljesen kisült, elveszett mindenem és ez a csonka 4 oldal is. nem tudtam tovább írni, nem ment. nem volt jó a gépem, nem jött ihlet nemtudtam hozzá mit írni. nemtudom, hogy milyen. döntse el a nagyközönség. nekem ez a hobbim. nem kértem sosem, hogy olvassanak egyszerűen közzétettem és blogot csináltam. azért csináltam, hogy a történetnek legyen valami előhangja nem pedig a komi rengeteg miatt. élvezem írni és van sok ötletem. időm az kevés. fáradok nap, mint nap. szini tanodába járok, dráma tanárhoz, zeneiskolába, suliba. tanulnom kell és stb. imádok írni és titeket is szeretlek akármilyen hihetetlen. nem kértem sose, hogy szeressetek - lehet, hogy ezt már leírtam, bocs érte. ha nem bíztok bennem, legyen úgy. aki megteszi annak ezer millió köszönöm! a következő bejegyzés ugyan ezt a címet fogja viselni, és hogy mikor? nemtudom. imádom írni. és fáj, hogy nem megy. befogom fejezni. hogy mikor? azt sem tudom. köszönöm, hogy elolvastad! jó szórakozást. ui: aki negatív kritikát ír, annak N E M kell többet ide jönnie. peace&love. ui2: Carly KÖSZÖNÖM! a bizalmat♥

(Bella szemszöge)

Amióta csak megkerült nem bírom nem levenni róla a szemem. Legszívesebben zokogva a nyakába vetném magam és könyörögnék azért, hogy bocsásson meg. Mégis ez a döntés felelőtlen lenne és őt is megrázná. Luke és ő olyan egyformán különböznek. Nessie makacs és büszke míg Luke egy csupa jóindulat. Különböznek mégis olyan felemelő őket együtt látni. Edward szerint Nessie pont olyan külsőre, mint én. Nos, az ő esetébe pedig Lucassal van így.

Elmondja az életét. Azt az életet, aminek én, az édesanyja nem voltam része. Küzdöttem, Istenhez könyörögtem mégsem bukkantam a nyomára. A Sors hozta felém nem pedig én mentem elébe. Ha egy vámpír lehet depressziós, akkor nálam nagyon súlyosan jelentkezett. Mondhatnám, hogy rossz anya vagyok. Edward – amikor ezt mondom – mindig szelíden lehord. Szerinte ez nincs így. Pedig van benne valami. Luke-kal sem tudtam rendesen foglalkozni, mert minden időmet kitöltötte Nessie kutatása. Ezért is dohányzik. Tudja, hogy utálom mégis, azért csinálja, hogy figyeljek rá. Annyira remélem, hogy minden megoldódik, és végre egyszerre szerethetem őket, hármójukat.

Olyan gyönyörű nővé érett. Amikor elrabolták még csak egy kislány volt. Rózsaszín ruhába bujtatva, a kedvenc rongy babájával a kezében hurcolták el miközben sikított, ahogy a torkán kifért. Életem legszörnyűbb hangja volt az. Mindig is hálát adtam Istennek, hogy megáldott minket két ily gyönyörű gyermekkel, de lehetséges volna, hogy azért büntetett, mert minden a helyére került a Volturival szemben? Vagy, talán mert öröm-mámorban úszva vártuk az örökké valóság adta boldogságot? Nem tudom megérteni, hogy miért.

Viszont az sem értem, hogy lehet ennyi féle képessége? A családunkban senkinek nincsen e-fajta adottságai, Lucas sem örökölt semmi hatalom adta képességet. Át tudja adni a gondolatait, érzéseit egy érintéssel, na meg, ha akarja, akkor ez fordítva is működik. Egy érintés és halja az illető gondolatait. Hasznosabb, mint szeretett Edwardom folytonos, és kikapcsolhatatlan gondolatolvasása.

Engedem, hogy Jacob szeresse, ahogy csak tudja. Olyan volt Nessienek amíg kicsi volt, mint egy bébiszitter, a legjobb barátja. De aztán elhurcolták és Jake majdnem beleroppant. Erős. Nagyon erős, hogy még ma is talpon van. A legjobb barátom maradt és sokat sírt a vállamon egy-egy kudarcba fulladt akció után. Nem szégyellte. Előttem nem. Imádja a lányomat és én, mint az anyja jobb kézbe nem is adhatnám, mint Jacob. Mesélte a minap, hogy Nessie érdeklődést mutat feléje, pedig még nem is tudja, hogy kicsoda is valójában.

Érthető, hogy Aro nem tudta, ki is Nessie. Azoknak a vámpíroknak olyasfajta képességük van, ami leárnyékolja a keresett személy helyét, szagát és a vele töltött emlékeket. Ez történhetett Aroval és a többi Volturissal is. Manipulálták őket és ha Nessie rájön, hogy emiatt nem mondhatta el neki Aro, amit az agyat egy rejtett zugban tud, irtó haragra fog gerjedni. Aroékat biztosan nem bántja, de minket…

(Nessie szemszöge)

- Nos, öt éves forma gyereknek néztem ki amikor elraboltak és egy fa viskóba dugtak be hetekre élelem és víz nélkül. Az volt az érzésem mintha az emlékeimet csak úgy eltűntették volna. Próbáltam felidézni anyám arcát, de nem ment. Homályos barna üstököt vélek felfedezni egy-egy emlék közt, de mást nem. Mint kiderült, Vivien kiválóan ért az emlékek összekutyulásához, és törléséhez. Szandy manipulál, Jackson pedig elrejti egy adott személy jövőjét. Az emlék képeimet lehet, hogy kitörölte, de az illatokat, hangokat és érzéseket nem. Végtelenül szerettek engem, de mégsem kerestek és ebbe beletörődtem végül. Hittem abban, hogy kellek nekik és szeretnek annyira, hogy megkeressenek, de nem tették. Aztán végülis nehezen ment volna nekik miközben nem volt semmi támpontjuk. A jövőm eltűnt az emlékeimmel együtt, na meg manipuláltak is. Nem hibáztatom őket, hogy nem találtak meg, főleg nem, hogy nem kerestek. Veszett ügy volt idő, és erő pocsékolással együtt véve. – vallottam keserűen.

- Amikor kiengedtek a viskóból ott állt velem szemben Szandy és a szemeimet fürkészte. Manipulált, és azaz idő ki is esett. Kihallgattam őket amikor kevésbé voltam illuminált állapotba és megtudtam, hogy azért raboltak el, mert a legenda szerint létezik egy gyermek aki a legerősebb fél-vámpír az egész világon. Senki és semmi nem tudja legyőzni, mert minden vámpír erejét uralja és akárkit megbír ölni akár egy pillantással is. Megtudtam, azt is, hogy két hónapon keresztül lettem bábként uralva és közben képeztek, hogy előcsalják belőlem az állatot. Mindig kudarcot vallottak s ez egyre nagyobb haragra gerjesztette őket. Amikor erre rájöttem, olyan érzésem volt, mintha egy burokból kiszabadultam volna és rám tört a hiány érzet, hogy mennyire hiányzik az anyukám illata és meleg ölelése. Sírni kezdtem és szaladtam amilyen gyorsan csak tudtam. Végül utolértek mert akkor még nem voltam elég halk – itt egy pillanatra megálltam és lehunytam a szemem. Kellett egy kis erő a folytatáshoz mert most következett a történet durvábbik része.

- Hozzak egy kis vizet? – kérdezett halkan Esme.
- Nem köszönöm, inkább folytatom – mosolyodtam el, majd nagy levegőt véve elkezdtem az első verés részletes leírását – Jackson brutális megragadta a nyakam és egy közeli több száz éves fenyőhöz vágta a testem. Rugdostak, és ütöttek ahol értek. Visítottam, kértem, hogy: ne! De nem hagyták abba. Végül amikor már teljesen véres voltam egy nagy sáros pocsolyába dobtak és ott hagytak. A magammal hozott rongy babát ölelve kimásztam onnan és elbújtam a levelek közé és vártam a halált ami csak nem jött. Sírtam és könyörögtem. Anyámat szólongattam és tudtam: ez még csak a kezdet.
Mivel nem értek el nálam semmit, ami a legendás gyerekre utalna, ezért amint felépültem tovább mentünk, más vidékre.
Három éves voltam akkoriban, és egy öt évesnek feleltem meg.

- Egy év múlva sem történt változás de akkor már még nagyobbnak tűntem. A ruháim Jackson áldozataitól maradtak rám és gyűlöltem hordani, szinte égette a testem. Arra is kényszeríteni akart, hogy embert öljek, de inkább kiálltam a verést, mint hogy embereket bántsak. Manipulálva kitudja hányat öltem meg… - hajtottam le szégyenkezve a fejem. De ekkor meghallottam az éles, de mégis csilingelő zokogást a mellettem levő fotelból. Bella a tenyerébe hajtotta a fejét, barna haja előre hullott így nem láttuk az arcát. Könnyek nélküli zokogása melengette a szívem. Soha, senki nem sírt értem.

folyt. köv. nem tudom mikor, de a következő bejegyzés Nessie szemszögű ugyan úgy és innen fog folytatódni ugyan ezzel a címmel: 7. fejezet, második része: Minden a helyére kerül?....

Next time

Sziasztoook! *elnéz jobbra, elnéz balra* Donna a frissről dumál éppen?! noos, igeen :D a friss. holnap mindenképpen jön a következő rész. már készen van négy oldal de lesz ebből nyolc is. mivel holnap munka ezért nem tudom ma befejezni, csak délután. remélem mindenki megérti :) múlt héten is a munka miatt nem volt friss. remélem várjátok és nincsen harag. puszilok minden türelmes olvasót! imádatom ♥☮

Szárnyaló Fantázia Blogger Díj!

Megírod,hogy kitől kaptad. -nagyonnagyonaaagyon szépen köszönöm Carly! Rettentő cuki vagy, hogy mindig meglepsz :) ♥
Írsz öt dolgot magadról. - alig várom, hogy megtanuljak gitározni.
- ha készlesz a Gunsos pólóm akkor addig hordom míg le nem rohad rólam.
- imádom a kakaót.
- fekete malborot szívok mostanság.
- tudom Edward Cullen telefon számát (:DDDD)
Kiteszed a képet a blogodba. - pipppa.
Továbbadod legalább öt embernek. - sorry.
Hagysz náluk egy megjegyzést. - bocsi.

Kimagasló tehetségek díja

Nagyon-nagyonnagyonnagyonnnnnnaaagyon szépen köszönöm Barbihhnak és Carlynak :')
1. Köszönd meg és rakd ki a linkjét - pippppa.
2. 5 titok a történetről és rólam
öt titok.. noos: ~Lucas is megtalálja léte értelmét.
~Nessie haragudni fog Cullenékre.
~vissza megy a Volturihoz.
~két könyvet tervezek.
~hosszúra terveztem.
magamról: már nagyon nehéz :D
~hellokittys a szemüvegtokom
~a tüzes liliom a kedvenc virágom.
~gyűlölök vendéglátást tanulni..
~még sose voltam f1-es futamon.
~batmanas övet akarok (:D)
3. Küldd tovább 5 embernek - sajnálom..
4. Hagyj náluk megjegyzést... -..

Kiváló szerkesztő díj

Nagyon köszönöm Lillának ezt a díjat! Imádatoom (L)
Hét dolog magamról:
1. undorodom a vértől és halálosan félek a vérvételtől.
2. kiskoromban azt mondták leukémiás vagyok.
3. mindig megtartom a buli-karszalagokat.
4. világ lustája vagyok.
5. Twilight mindenek felett.
6. betöltöm a 18at mire kiadják a Breaking Dawn 2. részét.
7. nem természetes vörös vagyok - sajnos.
A díjat, mint eddig, most sem küldöm tovább.

A legkedvesebb kommentelő díj

1. Tedd ki a logót az oldaladon!

2. Válaszd ki a kedvenc kommentelőd, majd írd ki a kedvenc kommented tőle!

3. Értesítsd őt a díjáról!

4. Küld tovább 5 embernek, hogy ők is kiválaszthassák a kedvencüket!
5. Hagyj náluk megjegyzést!

1. megvan.
2. ez már nehezebb. amióta írom ezt a történetet nagyon sokan segítettek és vannak akik mindig kommentelnek nekem. ilyen pl. Anita is akitől a díjat kaptam. nem akarok senkit se kiemelni aki eddig írt nekem annak nagyon köszönöm mert tényleg segít. nagyon örülnék ha 'láthatnék' új arcokat is :)
3. -
4. uhh, elég későn raktam ki, meghát én csak örülök neki, tovább nem küldöm..
5. -

Érdekfesztítő Love Story Díj

Nagyon-nagyon szépen köszönöm Carlynak! Egy ilyen jelentéktelennek tűnő - de természetesen nem az - ajándék annyira szívhez szóló tud lenni.. hogy a munkám nem fölös energia pazarlás, és látom, hogy megéri. Ezért csinálom! Köszönöm!

1. Megírod, hogy kitől kaptad.
késsssz (:
2. Írsz öt dolgot magadról.
~imádom lakkozni a körmöm, és mindenféle lakkom van már.
~a minap azon gondolkoztam, hogy ha szülinapomra megkapom az áhított akusztikus gitárt, akkor mennyire fogok sírni örömömben.
~a Merengő volt az a fanfiction oldal, ami rávezetett milyen klassz dolog az olvasás.
~nem csípem a túl csöpögős, és minden tök happy sztorikat. szeretem ha van dráma, könnyek és végül az édes egyesülés ;D
~a tavasz a kedvenc évszakom. imádom a tél után megérezni az első tavaszi nap sugarait és érezni a friss új évszak hozta illatot.
3. Kiteszed a képet a blogodba.
pipppa.
4. Továbbítod legalább öt embernek.
ezt, mint mindig most is kihagynám. sajnálom..
5. Hagysz náluk egy megjegyzést.
-

Szimpatikus Blogger Díj

(Forma-1es♥.♥.. de miért Red Bull Reacing-es? O.o A McLaren-es, angol zászlós jobban bejönne, de a lényeg mégis a jelkép.. kooocsi *.* :D)

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte:
Nagyon szépen köszönöm Anitának és Lillának♥ Meg sem érdemlem, de azért még nagyon- nagyon hálás vagyok!

2. A logót ki kell tennem a blogomba!
megvolt (:

3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam:
szintén.

4. Írni kell magadról 7 dolgot!
~ a zene, a könyvek és az írás az életem értelmét teszik ki.
~ megfogom valósítani az álmaimat miszerint, színésznő leszek és könyv író.
~ a Twilight Saga tett azzá aki ma vagyok.
~ szeretem leírni azt, amit érzek.
~ az emlékeimet nem csak mentálisan rakom el hanem ha tudom, tárgyakkal szimbolizálom, hogy mi miért fontos.
~ sosem voltam még személybe szerelmes.
~örök gyerek akarok maradni.

5. Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blog társamnak!
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.
Sajnálom de én ezeket kihagyom. Tudom, hogy megszegem vele a 'játékot' de én nem akarok blog és blog között különbséget tenni. : ) remélem mindenki megérti.

7. fejezet, első része: Ideje megtudnotok az igazat

sziasztok Drága Olvasók! tudom, hogy régen volt az utolsó friss, de mintha tegnap megeredtek volna a betűk és leírtam őket! Mintha újjá születtem volna.. annyira jó újra itt lenni, írni és frisst feltölteni! köszönöm azoknak akik kitartottak, és bocsánatot kérek azoktól akik feladták a bennem elvetett reményt. A fejezet extra hosszú, öt és fél oldal! gondoltam ez egy kis kárpótlás Nektek! Véleményeket várok!! Óóó, ha van benne hiba azt kérlek jelezzétek, mer most nem nézte át senki csak én :) Jó olvasást!

(Nessie szemszöge)

Erős voltam, legyőzhetetlen. Egy másodperc töredéke alatt kiugrottam a meleget ígérő takarók alól, hogy pont a két szerencsétlen előtt érjek földet. Szandy és Vivien ijedten hőkölt hátra tőlem, nos, vámpír létükre eléggé beszari alakok az biztos.

- Minek köszönhetem az illegális látogatást? – tettem fel nyájas hangon a kérdést, amire igazából tudtam a választ.
- Kicsike Nessie-ke! – ironizált magabiztosnak szánt hangon Szandy – Úgy megnőttél gondoltuk meglátogatunk, hátha lenne kedved újra velünk élni, mint egy nagycsalád.
- Nem, Jackson döntött úgy, hogy nektek el kell – nyomtam meg erősen a „kell” szót – jönnötök. A másik meg az, hogy, ameddig veletek éltem sem azért tettem, mert kedvem volt hozzá. Azért éltem veletek, mert kényszerítettetek, a két kifejezés teljesen mást jelent.

- Csak nem még mindig apuciékat keresed? – gügyögött cinikusan Vivien. Ha nem lenne már elég nagy az önkontrollom simán neki vetem magam - elmélkedtem elfojtva egy morgást.
- Oh, nem, nem apuciékat keresem – vettem fel a hangvételt -, én elégtételt akarok.
- Elégtételt? Na, miért is? – vonta fel gúnyosan a szemöldökét most Szandy. Úgy beszéltek felváltva hozzám, mintha már előre eltervezett lenne és ez a hangnem. Nem tetszett nekem, nagyon nem.
- Jackson elragadott a szüleimtől ők pedig meg sem próbáltam keresni – susogtam fenyegetően selymes hangon – sosem volt senkim, egyedül voltam, és igaz, ami igaz egyedül vagyok most is. De, és ez itt a mérvadó ti – mutattam a két szájhősre –, nem tudtok legyőzni, ártani nekem, megsebesíteni. Ja, és üzenem Jacksonnak, hogy legközelebb ő maga jöjjön el, mert veletek nem tudok mit kezdeni. Két csicska itt pattog, ugyan már! Mind tudjuk mi lesz ennek a vége.
- Na, mi? – úgy látszik, Viviennek már nem megy a fellengős beszéd stílus velem szemben.
- Halál – ezt az egy szót mély csend követte, szinte vágni lehetett a félelmet a szobában.

A Volturis életem alatt meg tanultam harcolni, nyom követni és a képességem minden részét tökéletesen alkalmazni. Veszélyes. Aro mindig ezzel a szóval jellemezte a különös hatalmat, amit kaptam a sorstól.

Hisztérikus nevetés szakította meg a gondolatmenetem. Odakaptam a fejem és láttam, ahogy színészien meglöki Szandy, Vivien vállát majd nevetgél tovább. Köhintettem egyet mire rám emelte tekintetét. Tudtam, hogy csak színészkedik. Vámpír tehát mennie kéne neki és az emberek előtt talán sikere is van, de az én szemem láttára kudarcba fulladt az előadása.
- Te ölsz meg minket? Olyanokat akarsz te – itt felém lendítette mutató ujját – megölni, akik már évtizedek óta vámpírok! Ez nevetséges! – most már határozottan hisztizett. Nagyot sóhajtottam majd válaszoltam.
- Egyáltalán nem az. Nomádok vagytok, úgy éltek, mint az állatok. Sárosan, koszosan és nem mellesleg undorító göncöket viseltek. Ha nem lennétek vámpírok már rég felevett volna titeket egy rakat húsevő baktérium – mértem őket végig lenézően. És valóban a lábuk – meg szinte mindenük - egy merő sár, és kosz a ruházatuk úgyszintén.

Morgást hozott magával a besüvített szél a nyitva hagyott ablakon. Itt vannak Jacob-ék de lényegében semmi szükségen rájuk. Azért vannak itt, hogy megvédjenek csak Jacob azt nem tudja, hogy engem nem kell megvédeni. Most meg főleg nem.

Mivel már jó ideje csönd állt be a komikus hármasunk között, és a morgás is azért jött, mert türelmetlenek odalenn, éreztem, hogy eljött az én időm.
- Jól jegyezzétek, meg amit mondani fogok, mert csak egyszer rágom a szátokba. Mondjátok meg Jacksonnak, hogy sok szeretettel várom, boldog vagyok, hogy eljöttetek ma hozzám. A pokol lángjai simogatások lesznek ahhoz képest, amit tőlem fog kapni. Most pedig kifelé! – vicsorodtam el, és fenyegetően közelebb léptem hozzájuk. Meg sem mozdultak, sőt Vivien szólásra nyitotta a száját, de el sem tudta kezdeni a mondandóját, mert a szobaajtón, és az ablakban is megjelent egy rézbőrű indián fiú.

A két bestia azon nyomban futásnak eredt, a két fiú pedig követte őket az ablakon át. Hallottam, ahogy a vékony sortok darabokra szakadtak átváltozásuk közben. Az ablakhoz sétáltam és beleszimatoltam a levegőbe, hogy megtudjam, merre jár Jacob.

- Jake! – szólaltam meg, majd kis idő múlva láttam, ahogy kijön a bokrok árnyékából már ember alakban – Gyere fel – mondtam halkan, de tudtam, hogy úgyis hallja. Profi mozdulatokkal felkapaszkodott a ház oldalán és könnyed rugalmassággal már benn is volt. Elkerekedett szemekkel nézett rám majd szólásra nyitotta szép ívű ajkait.

- Vámpír vagy. Hogy lehetsz most teljes értékű vámpír?
- Ez a képességem része. Ha akarom félvérből ember, vagy akár vámpír leszek. Emberként a testem képes változásokra, például a terhességre. Vámpírként a szívem lassabban ver, csak akkor érzékeled, ha arra figyelsz. Ezáltal a vérkeringésem is lassabb, na meg a vérem lehűl. Csak egy szabály van. Most ha ember akarnék lenni, előbb vissza kéne úgymond változnom félvérre, csak aztán emberré. Ha nem így csinálom, akkor akár örökké vámpír állapotba maradok.
- Hűha – pislogott döbbenten -, sosem találkoztam ilyesmivel.
- Nos, eléggé különc vagyok – motyogtam zavartam és éreztem, hogy ha tudnék, elpirulnék.
- Nem mondtam, hogy ez baj csak meglepődtem – mosolyodott el, én pedig nem tudtam, hogy mit is mondhatnék ezért eltereltem a témát.

- Jobb lesz, ha visszaadom a két szerencsétlennek a képességét – sóhajtottam.
- Elvetted? – kérdezte döbbenten.
- Blokkoltam – mosolyogtam rá, majd csettintettem és éreztem a megkönnyebbülést – Visszaváltozom – mondtam, de csak azért, hogy képben legyen, és láthassa azt, amit az előbb szavakkal jellemeztem.

Csettintettem, lehunytam a szemem és koncentráltam. Szívem erősebben dobolt a mellkasomban, a kezeimet ökölbe szorítottam. Bamm-bamm. Járt át újra a szívem berögződött ritmusa. Éreztem, ahogy a vérem felmelegszik, majd mintha újult erővel csörgedezne tovább ereimben. Vettem egy nagy levegőt, és a kifújásnál már nyitott szemekkel pislogtam Jacobra.

- Zöld a szemed – mondta csalódottan. Csalódottan? Talán nem tetszik neki?
- Igen – néztem rá értetlenül és mintha megeredt volna a nyelvem beszélni kezdtem – Régen barna volt. Aztán miután elraboltak napról napra megváltozott. Zöldes barna, majd méregzöld lett. Sokáig úgyis maradt, aztán élénkült most pedig ilyen – mutattam a szemeimre – fűzöld a színe. Talán nem tetszik?
- Jaj, ne érts félre! A te szemed a legszebb a világon – mondta hevesen – Én csak… csak… – dadogott, mintha nem találná a szavakat – úgy mondtam! – vágta rá végül.

Aztán mintha elvágtak volna mindent. A saját sikolyomat úgy hallottam, mintha egy másik embertől származna. Térdre estem, a kezeimet a halántékomra szorítottam. Homályosan láttam, ahogy Jacob az ölébe kap majd futásnak ered. Mintha láthatatlan erők az agyamat ostoroznák, és az nem tudja kivédeni a hirtelen és nem várt támadásokat.

Vivien és az a kiszámíthatatlan képessége. A jó és a rossz emlékeimet összekavarja majd úgy dobja vissza az agyamba, mint egy történetet. Ma már nem látok képeket. Érzelmek sokasága keserűen emészti fel az elmém, ennyi az egész. Fájdalom, harag, boldogság, szeretet, magány… annyi érzelem tátong bennem. A jó dolgok üresen vannak hagyva, bezzeg a rosszak! Minden rossz emlék, és érzelem telítve van.

Kellemes illatot éreztem. Nem otthon voltam. Cullenék. Jacob bizonyára elvitt hozzájuk. Melegség öntötte el a szívem, és ez könnyeket fakasztott. Istenem milyen régóta nem sírtam azért, mert valaminek örültem. Talán mielőtt elraboltak, akkor sírtam így szívből utoljára.
- Nessie! – éreztem meg a forró ajkakat a fülemnél amik Jake-hez tartoztak.
- Mmm, igen? – motyogtam még mindig lehunyt pillákkal.
- Nyugodtan maradj fekve, csak kérlek, mond el, hogy ez mi volt – hallottam Bella halk, de feszült hangját.
- Öhm… ez Vivien képessége okozta. Utoljára akkor használta rajtam, amikor szökésben voltam. Menekültem amerre csak lehetet és bevetette az aduászt. De annak már kb. két éve. Akkor kerültem a Volturihoz.
- Mi ennek a nőnek a képessége? – morogta Edward szinte mellőlem ezért rápillantottam. Szája összepréselve, szem bogara szurok fekete.
- A jó és a rossz emlékeket egyesíti, és így kap egy történetet. Egy ember képes belebolondulni, a vámpírok csak megzavarodnak, érzelem labilissá válnak tőle. A pajzsom segítsége nélkül már nem lennék épelméjű.
- Ez borzasztó – mondta Esme döbbenten.
- Hát igen. Kislányként nagyon sokszor használta rajtam. Általában a történet más volt, mégis ugyanolyan szörnyű és természetesen a magány meg a veszteség állt a központjában. Minden tiszta vér, az arctalan szüleim fekszenek mellettem holtan. Majd megjelenik egy tükör és látom, hogy a szám egy merő vér, a családom meg harapás nyomokkal tarkítva fekszik holtan. Gyerekfejjel majdnem megzavarodtam, hogy lehet tényleg így történt. Ma már tudom, hogy nem. Emlékszem, üvöltöttem, hogy valaki segítsen mégsem jött senki, egyedül voltam, de már mindegy. – fejeztem be halkam és felültem masszírozva halántékomat. Megtört tekintetek fogadtak, ahogy felnéztem. Emmett volt az első, aki hozzám fordult.

- Most milyen történetet láttál? – dörmögte halkan.
- Oh, már semmilyet. Meg tanultam használni a pajzsot, így csak érzések vannak, képek nem. Ez is emésztő, de elviselhető – mondtam elmosolyodva, és már tudtam: ideje elmondani a teljes igazat. Akár mennyire szégyellem, Cullenék megérdemlik, hogy tudják.

A 7. fejezet, második része egy amolyan külön kiadás lesz. Meglepetésnek egyenlőre annyi, hogy kaptok egykis Bella szemszöget ;) Kommentárt várok!

Blog Barát Díj

Ez a díj, csak a legjobbaknak jár !

Szabályok:

1. Tedd be a logót a blogodba!

2. Nevezd, meg akitől kaptad!

3. Add tovább 3, legfeljebb 5 emberkének!

1. Megtörtént :)
2. Köszönöm szépen Vampire Norinak!
3. Sister
Iccsinee
Freeb

Szavakat díjak helyett ill. számomra: szavakat és díjakat (:

Először is: nem akarok senkit sem megbántani, vagy sutba dobni az eddig kapott díjaimat! Köszönöm azoknak akik eddig díjaztak engem! Megható volt számomra mindegyik, mert tudatja velem, hogy elismertek! Köszönöm! Ti nekem olyanok vagytok, mint a levegő! Ha nem lennétek, nem tudnék tovább írni hiszen, ösztönöztök! Azért írom meg most ezt a bejegyzést mert nekem valamilyen szinten azért egyenrangú egy komment és egy díj. Ha díjat kapok annak is örülök, de kérek mindenkit, hogy ajándékozzon meg engem egy-egy jó szóval. Pár szóban - kérek minden Olvasómat - írjátok le nekem, Nektek mi a feltételezésetek a folytatással kapcsolatban, vagy ha esetleg a fenn álló kérdésekre is - ha tudok - válaszolok. Tetszett nem tetszett a fejezet? Mit hiányoltok belőle? A véleményezést, hogy: nagyon szép, tetszik, elmegy - nem azért raktam ki, hogy elmaradjanak a kritikák. Szükségem van a kritikáitokra. Véleményezzetek, kérlek szépen Titeket! Azzal csak magatoknak tesztek jobbat, hiszen tudom, hogy min javítsak vagy hangsúlyozzam. Például kaptam hasznos kommentet: Lucas szemszög, Bella és Edward szemszög - mert mit gondol egy szülő, Lucast hangsúlyozzam. Kérlek, Titeket kommenteljetek (: Egy díj mutatja nekem, hogy azért tetszik a blogom, vagy amit írok, esetleg én magam szimpatikus vagyok. Köszönöm az eddigi díjakat és kommenteket. Várok ezután is :) :$ PS: és ezúton közlöm, ha kapok esetleg valakitől díjat azt nem küldöm tovább, lehet, hogy megszegem a játék szabályokat, de a kivétel erősíti a szabályt. :)

Cukker Blogger Díj

1. Tedd be a logót a blogodba!
2. Nevezd, meg akitől kaptad!
3. Válaszolj a kérdéseket!
4. Nevezz meg 6 bloggert (belinkelve) akinek továbbadod!
5. Értesítsd az érintetteket!

1. megtörtént :)

2. Henciitől és Nikkitől kaptam, és nagyon szépen köszönöm neki (:

3. Kérdések: Kedvenc
...íróm: Stephenie Meyer, J. K. Rowling
...könyvem: Twilight Saga, Harry Potter, Az eperszedő, Eliza Rose
...ételem: akármi, kivéve: sóska, spenót, tök :D
...italom: tea, kávé
...színem: fekete, sárga, fehér, piros, kék, zöld.. igazából az összes színnel jóba vagyok x)
....énekesem: Robert Pattinson
...énekes nő: Lykke Li, Pink,
...Együttes: Kaukázus, Guns 'N' Roses, Paramore, One Republic, Rolling Stones, Kiss, Tokio Hotel, Muse... sokvan (: (L)
...Dj: Tiesto... úgy ahogy, nem nagyon kedvelem a disco zenét
...színészem: örök best: Robert Pattinson, Leonardo Dicaprio, Johnny Depp, Taylor Lautner; megszerettem a New Moon béli szereplése alatt: Michael Sheen, Jamie Campbell Bower
...mozi film: Twilight - angolul, magyar felirattal, Harry Potter and the Half blood Prince, New Moon - angolul, magyar felirattal
...sorozat: One Tree Hill (Tuti Gimi :P) Született feleségek
...dalom: Lady Gaga feat Beyonce - Telephone (ez most a best :D) és örök best: Guns 'N' Roses - November Rain
...hangszerem: zongora, gitár
...Hónap: április
...nap: mivel nekem mindennap számít ezért nincs kedvenc :] (persze a pénteket kedvelem mivel délután nem kell tanulnom :D)
...évszak: egyértelműen a tavasz.. imádom mivel még nincs dög meleg, mégse fagyunk halálra, éééés hordhatom a kedvenc tornacsukáimat :P
....napszak: éjjel
...sport: Forma-1
...bloggerem: juuuj, sok van :)
...kommentelőm: Akik eddig nekem kommenteltek illetve véleményeztek engem ;] ők mind kedvenc.. itt is köszönöm!!!
...idézet: "Álmodozz mintha örökké élnél; élj, mintha ma meghalnál."

4. És a 6 blog:
Freeb - imádlak és tisztellek :)
Sister - mert imádom a blogjaidat és téged.
Iccsinee - mert megérdemlitek.
Thara - a sztorid atom jóóó^^
Spirit Bliss - egy csoda vagy az univerzumban.
Twinfrom - imádomimádomimádom :D

5. kész :)

Csaló!

Sziasztok! Muszáj megírom ezt a bejegyzést mert nem akarok én is ilyen helyzetbe kerülni! Nos, Ivi-t és AliceCullen - Viv-et lemásolták! Nem tudja senki sem, hogy ki szórakozik, de eléggé hülye és gyerekes szórakozásnak találom.
Három néven jelentkezett eddig: Viv, Tami, Cárliii
Ivi eredeti blogja: http://feketeangyalsaga.blogspot.com/
és a másolta: http://alkonyatmaskepp.blogspot.com/
AliceCullen - Viv eredeti blogja: http://boldogveg.blogspot.com/
és a másolat: http://ennyitaboldogvegrol.blogspot.com/
Aki ír az tudja, hogy ez mekkora meló mindenkinek és ha valaki abba a helyzetbe kerül, hogy lemásolják az nem lehet éppen kellemes. Mint mondtam én nem akarok ebbe a helyzetbe kerülni, szóval ha ide téved ez a kis csaló akkor legyen szíves megkímélni a sztorimat, mert ez az enyém és nem tudok róla, hogy odaadtam volna akárkinek (:

Sajnálom ha valakit felzaklattam! A fejezet pedig hamarosan érkezik (:

6. fejezet, második része: Látogatók (befejező)

Sziasztok x) mint ahogyan ígértem hétfő van és jött is a friss! Nessie szemszög.. annyira jó volt most Nessie szemszögéből írni. Érdekes eseményeknek lesztek szemtanúi, és természetesen, remélem tetszeni fog! Erre a részre különösen figyeltem, főleg a szóhasználatra! Ha a valaki esetleg hibát talál benne, mint vessző, mint helyesírási hibát az szóljon oké? Nah, hess olvasni! És Drága Olvasóim! Véleményeket.. kérek szééépen *könyörögve néz* Oh, mielőtt elfelejtem! Javítgattam a megjegyzéseket, és most már énis tudok írni, ha csak itthon :D de tudok! Így most már válaszolok is a kommentekre! Nah, jó szórakozást! :)

(Nessie szemszög)

Ahogy felnyitottam a szemem, s nagyot szippantottam a levegőből Jackson két csicskása bűzén kívül még megéreztem Jacob émelyítően édes illatát, amit annyira szerettem az első pillanatról fogva. Nem értettem egyszerűen, hogy hogyan is került ide ez a számomra kedves illat, már-már azon gondolkodtam, hogy annyira elbódított puha ajkainak játéka - és ez annyira beszőtte az agyam -, hogy többet nem leszek képes más illatokra is koncentrálni csak erre az egyre. Aztán ahogy felkeltem és kinyitottam az ablakot – mint minden reggel -, észrevettem, hogy bizony Jacob farkas alakban fekszik az ablakom alatt.

Annyira megörültem neki, hogy a befogva a számat toporzékolni, sikítozni kezdtem, mint azok a tinik a csöpögős filmekben, amikor az aktuális pasi elhívja a suli bálba. Majd észhez térve rájöttem, hogy én nem szoktam így viselkedni. Végig szántottam a hajamba ujjaimat, vettem egy pillantást magamra a tükörbe –mégse láthat akárhogy -, és lesiettem a lépcsőn. Leérve megálltam egy perce és eltöprengtem magamon. Felnéztem az emeletre, mintha a lépcsők mondanák meg a választ. Nem! Én Nessie Volturi nem leszek szerelmes, szóval psszt annak a belső kis hangnak! Tök jó már magamhoz beszélek. – morogtam magamba kifelé menet a kertbe.

Hamar kiértem, és meg is pillantottam Jacobot, ahogy ott fekszik és édesdeden alszik. Körülbelül egy méterre álltam tőle és még így is megéreztem testének finom forróságát. Nem bámulhattam sokáig, csináltam egy gyors hátra arcot, s beiramodtam neki egy férfi vászon sortért. Kérdőre kell vonnom, ugyanis biztos vagyok benne, hogy megérezte a két bestia bűzét, és abban is töretlen az elméletem, hogy sejti Cullenékkel együtt, kik is ezek a vámpírok. Eljátszottam a gondolattal, hogy nem viszek neki semmilyen ruhát, de akkor biztos a hálómban kötünk ki, ami persze nem lenne helyén való.

Amikor kiértem kezemben már a férfi sorttal erőt gyűjtve lehajoltam és elkezdtem cirógatni a füle töveit. A szőre selymes tapintású volt és hihetetlenül forró, majdhogynem perzselte sápadt kezem. Kellemes érintés annyi szent. Aztán éreztem, ahogyan ébredezni kezd. Először csak az egyik, majd a másik szemét is felnyitotta.

- Jó reggelt Jacob Black – köszöntem iróniával hangomba, és rögtön csettintettem is egyet, hogy hallhassam gondolatait.
„Honnan a manóból tudta meg, hogy itt vagyok?” – gondolta döbbenten.
- Most azt kérded magadba, honnan tudom, hogy te itt fekszel az ablakom alatt? Nos, amint válaszoltam, neked is válaszolnod kell – mosolyogtam ördögien, ugyanis olyan rajtakapott fejet vágott - Szóóóval – nyújtottam meg a hosszú „ó” betűt. -, mint minden reggel most is az volt az első dolgom, hogy kinyitottam az ablakot, és a levegőbe szimatoltam. Egyből tudtam, nem csak egy, hanem több farkas volt itt az éjjel, de valahogy téged kiszúrtalak, nem is tudom a te illatodra.. összefut a nyál a számba – vörösödtem el hirtelen jött őszinteségemen. – Nah, mindegy! – ugrottam talpra, majd az eddig kezembe tartott férfi sortot a fejére dobva folytattam. – Miután felvetted, gyere be és szépen válaszolsz, hogy mit is keresel itt, és miért jártak itt a haverjaid – mosolyogtam, mivel tényleg érdekelt miért is vigyáztak rám, vagy figyelnek engem – Jacob siess! – szóltam még vissza s hallottam, ahogy a könnyű anyaggal a szájába a fák közé ered.

Nagy volt a kísértés, hogy utána megyek és darabokra szaggatom, a sortot majd könnyű szerrel elcsábítom… na, de kérem! Nekem is van tartásom vagy mim. Eddig is tudtam, hogy a férfiak vágynak rám, de az teljesen új volt számomra, hogy én vágyok egy férfira. Új érzés, roppantul nehéz, de izgalmas, és ez tetszik. Hallottam, ahogy belép az előszobába majd balra fordulva a boltív alatt meg is pillantottam Adonisz alakját. Végig mért, nyelt egy nagyot majd tétovázva leült mellém a kanapéra.

- Szép ház – mondta halkan.
- Jaj, Jake elég a formaságokból! – fordítottam felé a fejem, ugyanis eddig a kandallónak tégláit szemléltem – Mit kerestél az ablakom alatt? Nah, és a többiek?
- Öhm… őriztem az álmod – nem tudtam hirtelen, hogy ez kérdés vagy állítás. Felvontam a szemöldökön és önkéntelenül közelebb araszoltam hozzá.
- Jó, tegyük fel, hogy te őrizted az álmom – kezdtem enyhe gúnnyal – És, a többiek?
- Nézd, Nessie erre nem hiszem, hogy szabadna válaszolnom – makogta.
- Oh, dehogynem! – kaptam el állát és magam felé fordítottam, majd közel hajoltam arcához – Tudom, érzem, valami közöm van hozzátok! Nem kötődnétek ennyire hozzám, ha nem lenne. Nem fogod megmondani az igazat, ebben biztos vagyok, de kiderítem. Hallgatni fogom a gondolataidat ez kétségtelen – halkult el a hangom a mondandóm végére.
- Meg fogod egyszer tudni az igazat Nessie, ígérem – suttogta a számba majd erős keze lecsapott derekamra magához rántott és így szemből kerültem forró ölébe. Éreztem, hogy megmerevedik, majd felengedve közelebb von magához, s a fülemhez hajolva beszélni kezd – Nem érzel semmit sem rosszul, csak túl korai lenne beavatni téged, és ez nem csak az én dolgom lenne. Tudni akarom Renesmee, hogy kik azok a vámpírok! El kell mondanod a féltett titkodat, még ha úgy érzed szégyen is. Meg kell jegyezned előttünk nem, kell szégyellned semmit sem! – suttogta szenvedélyesen, s éreztem, ahogy ajka végig szántja állam vonalát, majd megállapodik a számnál és reszelős hangon megszólal. – Engedd meg…!

És én engedtem. Lehajoltam hozzá, mivel így, hogy az ölében ültem kissé magasabban voltam. Belemarkoltam a nyaka tövét keretező hajba, s számat ajkaira tapasztottam. Tudtam, hogy nem helyes, amit teszek, de az önuralmam nem a Jacobra irányuló vágyaimat tartja kordában, hanem a vérszomjamat. Keze körkörösen simogatta a hálóruha fedte csípőmet, én pedig izmos mellkasára helyeztem bal kezem. Nem gondoltam semmire kizártam mindent, csak is Jake vágykeltő ajkaira koncentráltam. Forró nyelve nem kertelt, azonnal ajkaim közé furakodott, s táncra hívott engem. Nem bírtam magammal, közelebb préselődtem hozzá, melleimet mellkasának nyomtam. Jacob erre belenyögött a számba, és egyik kezét lecsúsztatta a fenekemre, míg másikkal - felgyűrve felsőmet - az anyag alá kúszott. Jó hosszú percek múltán, gondolom Jake megunta, hogy úgymond én vagyok felül így elfordult balra, s ledöntött a kanapéra, egy percre sem szüneteltetve csókunkat. A fejem mellett támaszkodott bal kezére, míg jobbal a testemet simogatta. Átkaroltam a nyakát és egyik kezem ott tartottam, a másikkal pedig a hátát karcoltam körmeimmel. Bal lábamat átvetettem derekán, s közelebb húztam altestemhez. Érezhető volt Jake izgalma, és még ez sem térített észhez. Aztán megéreztem kezét, ahogy finoman, de tele vadsággal a mellembe mar, majd tovább futtatva erős tenyerét benyúl a lábam közé. Végig simított a jobb combom majd feljebb húzva dörzsölgetni kezdte lüktető ölem. Hangosan felnyögtem és az egyik, rosszabb felem azt súgta adjam oda magam Jakenek most azonnal. A másik, józanabbik pedig azt, hogy először tudjam meg az igazat és csak aztán egyesüljön Jacobbal a szerelmünk. Szerelmünk? – döbbentem meg, de nem értem rá most ezzel foglalkozni, ugyanis megszakítottam ezt a csodás csókot, mivel azt hiszem több volt, mint egy baráti puszi.

Mindketten erősen ziháltunk, én tértem először észhez és finoman löktem egyet Jacobon. Ő vette az adást, lemászott rólam és engem is felhúzva felültünk. Elpirultam a gondolatra, hogy már majdnem odaadtam magam neki. Megbíztam Jake-ben ez kétségtelen, de annyira azért nem ismerjük egymást, hogy rögtön lefeküdjek vele.

- Ez egy hiba volt? – kérdezte tétován.
- Nem is tudom, talán – hajtottam le a fejem.
- Elfelejtjük?
- Te el akarod felejteni? – emeltem rá a tekintetem mire ő is rám nézett, s megrázta a fejét – Akkor nem felejtjük el – mosolyogtam döbbent szemein.
- Barátság? – nyújtotta kezét.
- Barátság – csaptam bele, de nem fogadtam el – Nem fogok veled kezed, mivel én nem csak a barátod akarok lenni, és a véleményem, na meg az előbbi pár perc azt mutatja te sem csak barátkozni akarsz. Meg akarlak ismerni Jacob Black – néztem mélyen sötét, szinte fekete szemeibe – De előbb amíg ismerkedünk, ki derítem, hogy mi ez az egész.
- Rendben – mosolyodott el – Nyomozz csak Nessie, és, hogy tudd biztos a siker – vigyorgott, majd gyorsan elköszönt, és kiiramodott a nappaliból. Aztán hirtelen kidugta a fejét az ajtófélfa mögül.
- Ezt majdnem itt hagytam – vigyorgott szemtelenül, és felém hajította az eddig viselt sortot.
- De neked adtam – dadogtam zavaromba.
- Az már mindegy – kacsintott és eltűnt. Hallottam, ahogy becsapódik a hátsó ajtó, tehát elment. Utána futhattam volna, de tuti, hogy lesz még rá lehetőségem. - vigyorodtam el.

~*¤*~

Amint kiszálltam a kocsimból Alice Cullen mosolyával találtam szembe magam, ami engem is szívből jövő mosolygásra késztetett. Végig csacsogott nekem, szinte egész nap. Buzgó leányzó, de mérhetetlen nagy szíve van.

Ígéretemhez híven egész nap hallgattam Jacob gondolatait. Egyszer megfordult a fejében a lenyomata. Szóval már bevésődött. Nem sokat hallottam erről, de egyszer Aro megjegyezte, hogy amelyik farkas bevésődik annak, csak azaz egy személy jelenti a mindent. De ha Jake már megtalálta a tökéletes társat magának, akkor mért bolondít engem? Kérdőre fogom vonni, velem senki sem fog játszadozni! Én már olyan dolgokon agyalok, hogy szerelmes vagyok-e belé vagy sem, neki meg már foglalt a szíve!

Aztán meg ott van Vivien és Szandy. A két idióta azt hitte, hogy majd fülemet, farkamat behúzva menekülök, mert ők most megtaláltak. Na, még mit nem?! Ennél jobb nem is történhetett volna. Ha eljött ez a két csicska akkor jönni fog Jackson is, és akkor neki annyi, meghal a legkegyetlenebb módon. Sosem gyilkoltam állatokon kívül senkit, de Jackson ebbe kivételt élvez.

- Nessie! – lengette a kezét szemem előtt Bella.
- Tessék? – válaszoltam kicsit megkésve.
- Átjössz hozzánk? – hallottam a mai napon először Rose hangját.
- Öhm.. – ráncoltam a szemöldököm.
- Na, vettem egy új metál lila körömlakkot! Kifestem a körmöd – unszolt Alice is.
- Hát jó, legyen – sóhajtottam.

~*¤*~

Gondoltam, nem csak Jacob gondolatait hallgatom ki hanem Cullenékét is. Érdekes dolgokra bukkantam, előbb is eszembe juthatott volna ez a képességem. Lucas huginak szólít a gondolataiban, Edward és Bella agyjárása felettébb különös, de hasonló kaliberű. Nekem közöm van Cullenékhez! De milyen..? Nem! Ők nem lehetnek a szüleim, hiszen akkor említették volna, hogy Lucasnak volt vagy van egy testvére. Amúgy is, Bella csak egyszer szült, és ha én meg Luke testvérek lennénk, akkor hasonlítanánk mivel az ikrek általában, de hasonlítanak egymásra.

- Elég ebből a színjátékból! – szólaltam meg hirtelen, mivel már nem bírtam.
- Mi a gond Kedves? – jött közelebb Esme.
- Tudni akarom, hogy mi közöm hozzátok! Miért bíztok meg bennem? Miért szerettek engem ennyire azóta, hogy csak találkoztunk? Lucas! Te miért hívsz a gondolataidban huginak? – álltam fel ültemből és haragosan tekintettem végig a jelenlévőkön.
- Renesmee, ezt még nem lenne helyes megtudnod – kezdte nyugodtan Carlisle.
- Ki fogom deríteni! Jacob ezt már neked is mondtam reggel, meg fogom tudni, hogy mi közöm a Cullen családhoz!
- Mi volt reggel, Kutya? – szorult ökölbe Edward keze és fenyegetően indult meg Jake felé. Csettintettem, és hallottam Jacob gondolataiból, hogy eddig fékezte magát, de mivel megemlítettem a reggelt önkétlenül eszébe jutottak a nappalimban történtek. Edward pedig ezt meg hallva dühödött be.
- Mi a fészkes fene folyik itt?! – ugrottam kettejük közé.
- Menj innen Nessie! – mondta fojtott hangon Edward, de végig Jake-et nézte.
- Igen, Jake a csókra gondolt, te meg bedühödtél.. de mért? – böktem meg a mellkasát.
- Nyomozz és megtudod – jött felénk Emmett és megfogva Edward vállát arrébb lökdöste.
- Nyomozzak.. tök jó! – ültem le pufogva a kanapéra.
- Ha most tudnád, meg feltehetőleg haragudnál – ült le Jasper mellém, s érzetem, ahogy a nyugtató hullámok befednek, a fejem búbjától a kis lábujjamig, majd Jasper biccentett Alicenek aki rögtön kapcsolt.
- Kifestem a körmöd! – kiáltotta és maga után húzva felráncigált az emeletre és profi módon kilakkozta metál lilára a körmeim.

- Nos, köszönöm a vendéglátást! – intettem egy utolsót majd kocsimba ülve elhajtottam.

~*¤*~

Otthon várt rám egy kád forró víz, lekváros kenyér és egy jó kis könyv. Ledőltem, mondván pihentetem a szemem, de ebből a szempihentetésből bizony szunya lett.

Idegen vámpír bűzre ébredtem. Jobbra pillantottam az ébresztő órámra – amit sose használtam -, s láttam alig múlt éjfél. Körbe lestem ugyanis tudtam, már nem csak kinn szaglásznak a házam körül. Bejöttek. Istenem, hogy lehet egy vámpír sőt, kettő ilyen naiv! Csettintettem védő burkot vonva magam köré és vámpír énemet markánsabbá, erősebbé hangolni legbelül. Az izmaim megfeszültek. Jó volt végre vámpírnak lenni, nem pedig félvérnek. A képességem ez a része lehetővé tette, hogy ember, félvér vagy a vámpír énem legyen a legerősebb. Most vámpír voltam. Hegyeznem sem kellett a fülem, hallottam, ahogyan a szobába suhogva megállnak az ágyam előtt. A két vámpír csillogóan vörös rubint szemei találkoztak az én - most - arany íriszeimmel. Aztán hirtelen az ablak felől morgó, ziháló hang süvített be a szoba nyitva hagyott nyílászáróján.

A következő fejezet első része is Nessie szemszögéből fog íródni :) Kommenteket epekedve várok.. remélem tetszett ez a rész (:

Kreatív Blogger Díj

Szabályok:

1.) Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad (belinkelve a blogjukat)!
Köszönöm Abigel Nővérkémnek ezt a díjat, mert szerinte kreatív a blogom, és neki tetszik.. köszönöm x)
és köszönöm Freeb-nek is, akit személy szerint imádok s mindig gondol rám pedig sosem írok neki kritikát.. 1. mert nem tudok 2. a mail-t 100 éve ígérem :$ köszönöm (:

2.) Tedd ki a logót a blogodra!
megtörtént (:

3.) Írj magadról 7 dolgot!
Hét dolgot.. oké :D
1. Mániákus Twilight rajongó vagyok. Már-már debil módon szeretem, imádom, tűzbe vetném magam érte!
2. Nem tudok írni cigi, és zene nélkül. Valahogy elbódul tőle az agyam és jobban tudnak mozogni az ujjaim, és csak úgy jön az ihlet.
3. zene, könyv, sebesség --> elhagyhatatlan az életemhez.
4. alapjába véve ez idióta vagyok aki, éli a hétköznapi életét és mindezt élvezi.
5. 'Vicces dolog felnőni, mert váratlanul tör rá az emberre. Egyszer csak azon kapod magad, hogy egy másik ember vagy. ' milyen igaz, de ennek én nem akarok áldozatául esni, örökre gyerek akarok maradni.
6. 'A csokoládé olyan, mint a drog: feldob és nem tudsz megszabadulni tőle.' szeretem a csokoládét. Nagyon is.
7. Nem természetes vörös vagyok.. festetem.

4.) Add tovább 7 embernek (ne felejtsd el linkelni a blogjukat)!
Hét ember.. oké!
Sister - mert mindenben segít nekem és mert nagyon jó barátom ÉS mert imádom az írásait.
IccsiNee - ahogy kiegészítik egymást lenyűgöző.
Twinform - a legeslegjobb hírközlő.
Nikki - tudom, a harmadik díj de nem bírom imádom ezt a sztorit :$
Alice23 - mert tudom, hogy sokra viszed.
Orsi - mert imádom az oldalt, és a képeket.
Csub94 - mert megérdemli.

5.) Hagyj megjegyzést náluk, hogy tudjanak a díjazásról!
megtörtént :D

Diamond Blogger Díj

Szabályok:
1. Megköszönöd, akitől kaptad, és belinkeled:

Nagyon szépen köszönöm Sisternek, aki eszméletlen sokat segít nekem, akármiben és mert nagyon jó vele hajnali 3ig beszélgetni :P
és köszönöm Candrának is.. dehogy baj! nagyon szépen köszönöm! (:

2. Elküldöd azoknak, akik szerinted megérdemlik (max 10 ember).

Nos, én legszívesebben vagy 10 embernek adnám, de tudom, hogy ők már kaptak vagy biztos, hogy kapni fognak szóval én 5 blogot választottam ki:

Abigel - biztos megkapja mástól is... de m1, azért itt hagyom Jaed miatt.

Candra - mert nagyon szeretem ezt a sztorit és mert megérdemled (:

Nikki - a történeteid... varázslatosak. Legeslegesleglegleglegjobban (xD) azt a történetedet szeretem amelyiknek szánom ezt a díjat.

Đóri - mert nagyon jó infókat mutatsz meg a nagyközönségnek (:

Orsi - mert csodásak a képek amiket felraksz :)

3. Értesíted őket az ajándékról =)

4. Leírod, miért szeretsz másoknak írni.

Huhh, igazából mert szeretem ha másoknak örömet okoz az amit csinálok. Tavaly január óta szeretek olvasni és amikor megtaláltam a Merengőt, megpróbálkoztam az írással és természetesen szeretnék nagyon nagyon jó lenni, sokkal jobb annál, mint amilyen most vagyok.

5. Pár mondatban bemutatkozol a nagyvilágnak =)

Kis városban születtem, de nem laktam mindig itt. Mostanra visszaköltöztünk és ismerek minden kis zeg-zugot a környéken, és akárhova megyek mindenhol van egy ismerős arc (ezt sokszor utálom..) Sokszor úgy érzem, hogy már kinőttem ezt a helyet, de amikor majd 'nagyobb' leszek, biztosan elköltözök, és biztosan hiányozni fog. Szeretek gyerek lenni, élni az életem, olvasni, és elmerülni a zenébe. Nem akarok megnőni vagyis, felnőtté válni mert most úgy érzem, hogy örökre fiatal akarok maradni aki sose hal meg. Ami fontos számomra az mindennél fontosabb (:

6. fejezet, első része: A két nőstény

haligali (: szóóval, tegnap teljesen magamra voltam utalva és engem valahogy nem akart beengedni a blogger, pedig kész voltam! Ma újra írtam és véleményem szerint jobb lett... szerintem unalmas de rátok bízom a döntést (: a tervek a folytatásra megvannak, szóval már csak meg kell írni :D véleményeket ha szabad kérnem... ;D jó szórakozást :D

(Jacob szemszög)

- De… de hát… akkor Nessie veszélyben van!
- Álljuk meg egy pillanatra! Nem férfi rabolta el? – lépett közelebb Emmett.
- Dehogynem, csak emlékezz vissza! Volt vele két nőstény is – morogta Edward, és ha jól láttam vérben forgott a szeme.
- Akik fedezték, leteperték Esmét, a férfi pedig besurrant a szobába, felkapva Lucast és Nessie-t, de miért akarta elvinni őket… - motyogta elrévedve Jasper.
- Miért pont őket? – kérdezte hisztérikusan Bella.

- Kopp-kopp-kopp.. – sompolygott be vigyorogva a szobába Jared, de amint észrevette a fagyott, feszült hangulatot a vigyor leolvadt az arcáról. – Találtatok valamit, igaz?
- Igen – suttogtam, s lezuttyantam a kanapé karfájára, arcomat a kezembe hajtottam, és reménytelenül ellepett a félelem.
- Paul te voltál kinn, Jackkel és a többiekkel? – kérdezte feszülten Jared, tudtam, hogy ő is a szívén viseli Nessie sorsát.

- Igen, jó ideig nem volt semmi, a végén már annyira unták magukat, hogy majdnem elaludtak egy fa tövébe – morogta fejét rázva -, s egyszer csak megéreztem azt az édeskés bűzt, ami felbolygatta az érzékeimet, és mind a szag után eredtünk. Hárman-hárman jobbra is, balra is, mivel ketten voltak. Az egész olyan gyorsan történt, gondolom, csak körbe szaglásztak, vagy csak meg akarták találni. A folyóig követtük a nyomokat, onnan pedig eltűntek, mint a kámfor. Amikor visszaértünk a házhoz, körbe kémleltünk, de semmi.

- És Nessie? – kérdezte ingerülten Edward.
- Alszik – motyogta Paul. – Nem tudom, hogy észlelt-e belőle valamit, bár nem hiszem.
- Oda megyek! – rontott volna ki az ajtón felbőszülve Edward, de nem hagyhattam, ezért elé vetettem magam.
- Nem mehetsz oda! Így is érezni fogja a farkas szagot, így én megyek! Reggel, amikor megy iskolába, hazaugrok átöltözni, és elmondok mindent – néztem a szemeibe kétségbe esve.
„Meg fogom védeni Edward, ő az életem” – üzentem neki gondolatban, mire úgy látszott, hogy észhez tért, mert bólintva arrébb állt Bellával.

- Nézzük a kész tényeket! – állt fel Carlisle összecsapva a két hófehér sápadt kezét, majd mindenkit az étkezőbe terelt, hogy összedugjuk a fejünket és használható dolgot kreáljunk a nagy semmiből – dühöngtem magamba.

- Nos, mindenkinek csak jó, hogy megkerült Nessie, úgy vélem nem kell sok idő és fény derül a teljes igazságra…
- Amit még mi sem tudunk – kotyogtam közbe a körmeimet figyelve, mintha azok oly érdekesnek bizonyulnának.
- Jacob, kérlek csak hallgass meg.
- Jó, minden figyelmem a tiéd – néztem rá báj vigyorral.
- Kutya, azt ajánlom, vegyél vissza – morogta felém Rosalie.
- Most már elég! – állt fel Carlisle, s csapott az asztalra. – Fontos dologról kell beszélnünk, és ha ti ilyen gyerekesen fogjátok fel, akkor tudjátok, hogy merre van az ajtó – a hangját nem emelte fel, nem kiabált, pedig az jobb lett volna, mint ez az utasító hangnem. Mégis a családfő hangjára síri csend telepedett közénk és mindenki a doktorra irányította a figyelmét.

- Köszönöm – nézett szét finom mosollyal majd visszaült és folytatta. – Biztos vagyok benne, hogy Nessie sejti, nem véletlenül vagyunk vele kedvesek és miért is bízunk meg benne. Ő is megbízhat bennünk, ha elmondta a képességét, és már nem sok kell, és beavat minket a teljes igazságba, ami fedi előlünk a múltját. Ha könnyen feldolgozható dolog lenne, akkor nem hiszem, hogy ennyi idő kéne, míg feltárja előttünk. Amint megbízik bennünk, és beavat minket, nyert ügyünk van.

- Ne felejtsd el Carlisle, hogy ott a Volturi is – vetette közbe Edward.
- Na, igen Aro nagy kincsnek tarthatja Nessie-t ha még csak embert sem kellett ölnie mégis a Volturi tagja lehetett.

- Mi lehetett a posztja? – fonta össze a szemöldökét Paul.
- Katona biztos, hogy nem volt. Ahhoz túlontúl különleges, és ahhoz Aro túlságosan szereti, ha szabad ezt mondanom.

- Apjaként szereti? – kérdezte vékony, halk hangon Bella.
- Talán, ezt nem tudom pontosan. Bár ha aként szeretné, akkor nem hinném, hogy elengedte volna, véleményem szerint úgy szereti, mint például Jane-t és Alec-et.

- Szerinted visszamegy közéjük? – a kérdés már kinn is volt, én pedig már nem is tudtam visszavonni.
- Biztos vagyok benne. Úgyis megtudja hamarosan az igazat, hogy mi vagyunk a családja, és biztos, hogy ki fog borulni.
- Nem is kicsit – hajtotta le fejét Bella. – Ahogy beszélt a szüleiről, amikor kérdeztük…

- Minden rendbe lesz – sóhajtotta Carlisle majd felállt, jelezve nekem, hogy mehetek Nessie-hez, mert egyelőre befejezte a kupaktanácsot.
- De mikor? – kérdeztem, de a választ nem várva meg az ajtó felé iramodtam.

Nem törődtem azzal, hogy a ruháim szerte-széjjel szakadtak, csak farkassá akartam változni. Egy másik test, aki az ösztöneit követi, nem pedig az ember, akinek csak szenvednie kell, mindenért meg kell küzdenie… és had ne soroljam.

Emlékszem. Akkor voltam így kiborulva, amikor megkaptam Bella és Edward esküvői meghívóját, azt hittem, annál rosszabb már nem lehet. Tévedtem, van annál rosszabb. Megtudni, hogy az életed értelme eltűnik, keresed fejt vesztve, de mind hiába. Aztán amikor előkerül, nem tudod, hogy hol volt, ki vitte el az életedből, mindent tudni akarsz róla, de nem teheted fel a kérdéseidet, mert ő azt se tudja, hogy te kivagy.

Vajon egyszer elfogadja, hogy mi vagyunk a családja? Felfogja majd, mit is jelent a bevésődés? Hiszen… kell érezni-e valamit irántam, ha visszacsókolt. Bár, ez csak a jövő zenéje. Ki tudja, lehet, hogy el sem fogad minket és még a föld színéről is eltűnik, hogy még véletlenül se találjuk meg.

Gyorsan haladtam az erdő sűrűjébe, hisz úgy ismertem már, mint a tenyeremet. Nessie nem lakott messze Cullenéktől, de én direkt a hosszabb utat választottam, mert így át tudtam nézni a nyomokat, amiket az a két bestia hagyott maguk után.

Átugrottam a folyón, ami után a két nő eltűnt és a szaguk egyből felerősödött. Először azt hittem, hogy ismét itt vannak, de amint jobban kezdtem fülelni, rájöttem, hogy csak azért érzem a bűzt itt erősebbnek, mert itt lehettek több ideje is.

Felborzoltam a bundám idegességembe. Ha előbb gondolkodok, akkor előbb ideküldhettem volna a farkasaimat. Elkaphatták volna azt a két senkiházit, akik miatt Nessie-nek félelemben kellett élnie. De ha egyszer a kezem közé kerülnek… - morogtam magamba továbbra is.

A házat többször körbe kémleltem, ahogy az erdő azon részét, ami a házához közel esett. Nyomok voltak bőven, s én tudtam: vissza fognak jönni. Amint befejezettnek véltem a körbe kémlelést letelepedtem a szobájának ablaka alá.

Bam-bam-bam… és így tovább. A szívének csodás muzsikája, amit egész nap el tudnék hallgatni. Olyan, mint amikor kijön a tavasz és reggel arra ébredsz, hogy madarak csicseregnek az ablakod alatt. Mennyei érzés. Ez a hang elzsibbasztotta a végtagjaimat, s le kellett csuknom a szemem.
Egy pillanatra eszembe jutott a csókja. Mily felkavaró érzés, amikor a csípős, üdítő illata körbe leng, te úszol a gyönyörűségében, miközben puha ajkait falod, ő pedig hagyja…
ELÉG! – kiáltottam magamra. Nem szabad a csókjára gondolnom, mert olyat teszek, amiért pár kilométerrel arrébb megnyúznak, s azzal a tettel mindent elszúrnék. Ha most felkapaszkodnék a szobájába és tudatosan elcsábítanám, nagyon megütném a bokám.
Az orrom eltelítődött a csípős, de mégis édeskés mentol illattal, s beburkolta az agyam. A végtagjaim elzsibbadtak még jobban a szívének lágy dallamától, s most rátett még egy lapáttal a harmonikus aromája. Fejem ráhajtva mellső lábaimra, lebegni kezdtem, és tudtam, hogy nem szabad mégis elbódult érzékekkel álomba szenderültem.

Éreztem, hogy valami hozzáér a fejemhez, és felborzolja a szőrömet a füleimnél. Majd újra és újra. Nem bírtam tovább kinyitottam először csak az egyik szemem, de azt kiégette a felkelő nap fénye. Majd a másikat is és akkor tudtam: lebuktam.

Nessie, úgy ahogy volt a háló ruhájában guggolt előttem és simogatta a fejem.
- Jó reggelt Jacob Black – köszönt ironikusan, nekem pedig kidülledtek a szemeim. Honnan a manóból tudta meg, hogy itt vagyok?
- Most azt kérded magadba, honnan tudom, hogy te itt fekszel az ablakom alatt? Nos, amint válaszoltam, neked is válaszolnod kell – mosolyodott el ördögien. - Szóóóval – nyújtotta meg a hosszú „ó” betűt. -, mint minden reggel most is az volt az első dolgom, hogy kinyitottam az ablakot, és a levegőbe szimatoltam. Egyből tudtam, nem csak egy, hanem több farkas volt itt az éjjel, de valahogy téged kiszúrtalak, nem is tudom a te illatodra.. összefut a nyál a számba – jelent meg két apró piros folt orcáján. – Nah, mindegy! – ugrott talpra, majd egy férfi sortot a fejemre dobva folytatta. – Miután felvetted, gyere be és szépen válaszolsz, hogy mit is keresel itt, és miért jártak itt a haverjaid – hallottam a hangján, hogy mosolyog, szóval nem mérges, ez jó. – Jacob siess! – szólt még vissza én pedig a számba kaptam a finom vászon anyagot és beiramodtam a fák közé.

A következő Nessie szemszögből lesz.. ;D tudjátok jönnek a kusza érzései meg minden (: nah, a véleményeteket szívesen fogadom (:

trixi: :D ennek nagyon örülök, és igen minden fejezettel egyre közelebb érünk az igazsághoz :D énis várom, h mit szól majd Nessie, pedig én írom. Abból a részből majd különösen sokat akarok kihozni. sietek (:
Aranka: szia (: ohh, ennek igazán örülök, ismét (: hmm, nem tudom, szerintem az egész nemjó, nekem nem tetszik és sokszor nem értem h Ti miért értékelitek ilyen szép szavakkal (: jajj de drága vagy (': nagyon örülök, h imádod! 100.. juj nem tudom mennyi lesz, de annyit ígérek h lesz 2. rész :D a következőő Nessie lesz :P (már hiányzik :D) h magyarázza ki magát.. érdekesen :D kuszálni még fogom őket természetesen, de ígérem mindegyiket kibogozom :) sietek vele mert tudom h várjátok (: (L) PS: imádlak :D aranyos vagy h írsz mindig, köszönöm nagyon jól esik (: puuszii
Piri: :D ez kedves, de sztem ez örökre bennem lesz, de nem akarom h ellaposodjon a sztori :P annyira kedves dolgokat írsz nekem mindig, megse érdemlem (': ohh komolyan mindennap benézel hozzám?? juuj! köszönöm :D bocsi, h idézek de muszáj: 'Nagyon jók, ezek a szemszögváltásaid, én nagyon szeretem őket, és tényleg úgy írod meg, mintha két különböző ember mesélné el.' ez annyira tetszik :) annyira... büszke?? büszke vagyok magamra, mert tényleg azért teperek, h két külön embernek tűnjön, és remélem ha jössz elolvasod a válaszom (:
Lehet :D sőőőt ;D puszii^^
Anita: (': de kedves vagy, pedig.. jajj :) ezek a szép szavak amiket írtatok nekem megkönnyeztem mert nem hinném h igaz (: nagy tehetségem van.. köszönöm :') jajj, ha nem szeretnél, nem muszáj írnod, csak azért írtam.. mer..mert.. nemtom hiányoztak a szép szavaid (: nem! nem az h fényezz vagy ilyesmi csak nemtom te magad (: xD köszönöm :D dráma.. dejóó! ennek örülök h így érzed :D happy end?? hmm majd kiderül ;D a következő benn lesznek :P az még messzebb van de már nincs olyan naagyon messze :D most egy bazinál is bazibb ötletet adtál! köszönöm! ez eddig eszembe se jutott, eddig azon filóztam h-h derüljön ki az igazság.. de most már tudom! köszönöm! jaja :P fog elég rendesen :D Neked is?? :o nekem is! szóóval bele kell raknom, mert vannak terveim vele, és azt is megtudjátok h ő miért kellett :D hmm.. feji az ő szemszögéből.. oké (: próbálok vele sietni :D puszi (:

Született Tehetség

Ez egy blogger díj. A szabályok a következők:
1) Ha valaki adja, én elfogadom, ellenvetés nélkül.
2) A logót kirakom a blogomba.
3) A szabályzatot kirakom a blogomba.
4) Megnevezek hat másik blogot, akiknek átadom a címet.
5) Kitöltöm a tesztet, és kirakom a blogomba.
6) Megnevezem, hogy kitől-, és mikor kaptam, és nagy, színes betűkkel kirakom a blogomba.
7) Betartom a szabályokat.

Huhh, a hat másik blog akinek átadom a díjat (:
Iccsinee – http://iccsinee.blogspot.com/
Nikki - http://nikki-side-by-side.blogspot.com/
Spirit Bliss - http://twilightfic.blogspot.com/
Brianna&Lady - http://youcanbemybella.blogspot.com/
Twinfrom - http://twinform.blogspot.com/
Wedó - http://bd-wedo.blogspot.com/

Teszt? Teszt! : D
Név: Donna
Becenév: róóka, merszi, mézíí
Lakhely: M. o, Zala megye
Születési hely: M. o, Zala megye
Magasság: 165 cm
Névnap: szeptember 24.
Foglalkozás: egyenlőre tanuló (:
Testvérek: egy nővérem és egy bátyám van
Anyanyelv: magyar mimás?? :D
Beszélt nyelvek: angol, meg egy pici japán
Gyűjtemény: rengetek Twilight-os ereklyém van – zenedoboz, két karkötő, eredeti poszter, póló, kulcstartó -, akkor van szép szám darab könyvem is és lemezek tucatja (:
Cipőméret: 37-38
Iskola: Csokonai ált isk; VSZK szakközép suli
Osztály: 9.c
Kedvencek: Twilight Saga, Könyvek, zene, Forma-1, írás.. ebből az öt dologból áll az életem (:
Hobbi: olvasás, írás
Zsebpénz: változó
Kívánság: sok van, de azt hiszem négy van ami nagyon szeretném, hogy teljesüljön. Csak egyszer az életben találkozhassak Robert Pattinsonnal. Adják ki a saját könyvem, s lehessek olyan jó, mint a ’nagyok’. El szeretnék jutni Japánba, pontosabban Tokióba. És végül látni szeretném az Atlanti óceánt.
Álom: "Az álmaink a vágyaink, kövessük őket"
Szerencseszám: 1; 3; 13
Szeretne találkozni: Robert Pattinsonnal, Lórán Lenkével, Taylor Lautnerrel, Lewis Hamiltonnal, Tom Feltonnal, J. K. Rowlinggal... sorolhatnám még három napig.. egyszóval: sok-sok emberrel (:
Háziállatok: 3 cicám van

Csilingtől kaptam 2010. 03. 21-én. Nagyon szépen köszönöm (: (de nem érzem magam született tehetségnek :P)

5. fejezet, második része: Bizalom (befejező)

Haliihóó! bocsáánat a késés miatt, de családi gondok akadtak, elég súlyosak, és hirtelen ért, szóval nem tudtam ide koncentrálni sajnálom! DE hoztam a meglepit, remélem örültök neki, ugyanis a meglepi nem más, mint egy kis Nessie szemszög :D bizony most van Nessie és Jake szemszög is ebbe a részbe ÉS már megvan a konkrét terv h-h folytatom csak várjátok türelemmel, eskü megpróbálom izgalmasan leírni. Nah deh most itt van a következő rész, olvassátok csak ÉS tudjátok véleményeket szeretnék kérni, csodás érzés, most is 10et kaptam!!! köszönöm! (: PS: a hibákat igyekszem kijavítani sajnálom ha találkozok néhánnyal.

(Nessie szemszög)

- Minden. – mondtam, s igaz is volt, ha már egyszer nekik így, őszintén, felszabadultan ki tudok tárulkozni, akkor – gondolom – ők is mesélnek nekem.
- Nos, rendben… - kezdte Carlisle, majd intett családjának, akik leültek, és meghitt csendben hagyták, hogy a családfő beszélni kezdjen. Kellemesen hátra dőltem a puha fotelbe, és figyeltem. Nem szóltam bele, a család mindent részletesen elmondott. Érdekes életük van az egyszer biztos.

Ami legjobban érdekelt az Bella és Edward kapcsolata, s a szerelem gyermek Lucas. Meg kell mondjam, irigylem őt, még ha szégyellem is. Az a különleges kapcsolat, annyira szép, meghitt. Örülök, hogy találkoztam velük, s hogy ilyen kedvesen fogadnak, megbíznak bennem. Valahogy megmagyarázni nem tudom, de megbízom bennük. Már nem tudok kételkedő lenni velük kapcsolatba. Lucas pedig… olyan mintha közöm lenne hozzá, pedig biztos nincs. Én nem vagyok szerelemgyerek, mint ő.

Jake pedig…! Bakker, az a csók! Mi lelt? Nekem sosem volt közöm egy sráchoz sem, de Jacobbal ez a kapcsolat nem egy egyszerű kaland. Mintha komoly érzelmek nyugodnának a tettei mögött. Érdekes, de nem szabad kötődnöm Jake tiszta lelkéhez! Meg kell mondanom neki, hogy nem. Akármennyire nehéz is ez nekem, vele még most az elején tudatnom kell, hogy egy olyan reménytelen sehonnai lányhoz, mint én, nem tartozhat, nem szerethet. Szeretni. Engem nem szeret senki, sőt szerintem, úgy őszintén nem is tudom, hogy kell szeretni. Biztos csodás, és féltő érzés, vagy valami ilyesminek képzelem.

- Nessie? – szólított meg Bella, felébresztve mélázásomból.
- Oh, csak elrévedtem, bocsánat. Annyira… hogy is mondjam, fergeteges életetek van, hogy alig győztem figyelni – vigyorodtam el.
- Nos, te már mindent tudsz rólunk – szólt halkan Rose, de én értettem a célzást.
- Örülök, hogy megbíztok bennem, és ígérem, elmondok minden… sötét részletet az életemből, csak kérlek, adjatok időt, mert tényleg nehéz.
- Ne érts félre minket, nem akarjuk erőltetni! – tiltakozott hevesen Bella.
- Tudom – mosolyodtam el a reakcióján -, de el akarom mondani nektek, valahogy érzem. Tudjátok, egész életem során nem bíztam meg senkiben, a Volturi-ba is csak évekkel később, s először Demetri-ben. Meg is kéne valamikor látogatnom – fejeztem be eltűnődve.
- Tartjátok a kapcsolatot? – morgott Emmett mire felnevettem.
- Hát persze! Telefonon, nem is bírnám amilyen egy idióta – rötyögtem továbbra is. – Nem olyan rosszak, ám mint hiszitek. Volt már valamilyen zűrötök velük? – puhatolóztam.

- Amit meséltünk, amikor elmentem hozzájuk, hogy… - de Bella nem engedte Edwardnak, hogy befejezze. Kezét a szájára téve, könyörögve pillantott rá.
- Értem, de az nem nagydolog, van ennél zűrösebb is. A nomádokkal elég sok gond van – sóhajtottam -, bár én kifejezetten egyet keresek, a többi kettőt Aroék őr vámpírjaira bízom. – ejtettem ki a szavakat a számon meggondolatlanul, felemeltem a fejem és értetlen arcokkal találtam szembe magam. Bella és Edward dermedt arcát nem tudtam hova tenni.

- Ez az a dolog, amihez idő kell, hogy elmond nekünk igaz? – kérdezte kedvesen Esme.
- Igen. Lehet, hogy majd elítéltek miatta, de végülis az érthető.
- Nem alkotunk addig véleményt, ameddig nem tudjuk, hogy miről is van szó – mondta Jasper.
- És ezt én nagyon köszönöm – mosolyodtam el, s egyszerre egy meleg, kellemes érzés leptem el a testem, a szívemből kiindulva. Ilyen még sosem történt velem. Csodás érzés. Cullenék lennének a ’gyógyszer’ csonkított lelkemnek? Ha igen, akkor hálaimát kell mormolnom, vigyorodtam el gondolatba. Gondolatba…!

- Edward! – szólaltam meg hirtelen, ő pedig egyből rám kapta a tekintetét.
- Mi a baj?
- Te hallod az én gondolataimat? – böktem ki a kérdést.
- Nem – fonta össze a szemöldökét, mire megnyugodva szusszantam egyet – Te tudod, hogy miért nem, igaz?
- Hát persze – vigyorogtam. – Ez is a képességem része, le tudom zárni az elmém.
- Ezt biztos örökölted… - befejezni nem engedte Alice, eléje vetette magát, s most ő fogta be a száját, én pedig megzavarodva figyeltem őket.
- Hogy mondtad?
- Sehogy! – vágta rá Alice, majd jelentőség teljesen Jasperre emelte borostyán szemeit, s engem ellepett a nyugalom.

Ott tartózkodásom többi idejét beszélgetéssel töltöttük. Megtudtam, hogy Alice már emberként érzékelte a jövőt, bizonyára ezért kapta ezt a képességét. Nah, meg, hogy a szülei berakták az elme osztályra…
Jasper harcos múltjáról is meséltek. Jazz-ből árad a bölcsesség, a nyugalom, az önfegyelem. Ezt valahogy irigylem tőle.
Beszéltek Lucas fejlődésről, ami percről-percre megegyezett az enyémmel, pedig minden félvérnél ez máshogy van…
Az idő eltelt nekem pedig mennem kellett, de megígértem Alice-nek, hogy legközelebb is jövök, és elvisznek vásárolni. Bepattantam a Mercedesembe, mosolyogva intettem feléjük, s elhajtottam kanyarogva a szürke titokzatos erdő közt.

(Jacob szemszöge)

Amint bejöttünk engem ellepett az üresség. De nem tudtam ezzel olyan sokáig töprengeni, mert Edward öles léptekkel elém suhant, és mellkasából félelmetes morgás jött fel. Nem ijedtem meg, már megszoktam, és hogy idegesítsem még jobban, felidéztem szerelmem csókját, minden érzést, érintést felidéztem neki, ő pedig majdnem rám vette magát. Hozzá kell tennem, hogy majdnem, ugyanis Bella közénk ugrott.

- Edward!
- Bella, menj el innen. Most! – mondta Bellának, de végig engem szuggerált, én pedig továbbra is vigyorogtam.
- Nem! És Jacob te meg fejezd be! – fordult most felém. – Nem tisztességes, és ezt te is nagyon jól tudod.
- Tudom hát. Csak érted Bella, Nessie már felnőtt, ahogy Lucas is. Ha Luke csajozna vajon, akkor is így reagálna? – ütöttem tovább a vasat.
- Korcs! – vicsorgott, mire Alice intett Emmettnek, hogy fogja le, engem meg elkapott a röhögő görcs.
- Ha tudnád, hogy milyen fejet vágsz! – rötyögtem továbbra is.
- Nah, jó elég! – szólalt meg hirtelen Lucas. - Apa! Értem én, hogy meg akarod óvni Ness-t, de el kell ismerned, hogy megnőttünk. Lehet, sőt biztos, most múltunk kb. kilenc évesek, de agyilag, testileg szerintem, ő is felfogta, hogy már nem kislány. Na, és ahogy néztem, figyeltem, nem is volt gyerekkora. Szóval… el kell fogadnod, bizony felnőttünk.

- Emmett! – szólt most Edward testvérére, mire az elengedte, s úgy látszott lenyugodott. - Tudom, fiam, hogy igazad van, de akkor is nehéz. Egy hónap alatt apa lettem, majd rá egy évre a lányomat elrabolták. Idáig kerestük, közbe a korcs még benyögte, hogy Renesmee a lenyomata… ez mind sok. Amúgy pedig, nem hinném, hogy olyan nagyon felnőttek lennétek.
- Nem úgy értettem! – vágott apja szavába Lucas. – Hanem, hogy a gondolkodásunk fejlettebb, mint egy átlag kilenc évesnek, mert szellemileg annyi idősek vagyunk, a testünk pedig egy tizenhét éves kamaszt ábrázol, és se nekem, se a húgomnak nem volt, és szerintem, nem is lesz kamaszkora! – jött a ki a sodrából, és meg se várva apja válaszát felviharzott az emeletre.

- Lucas! – szólt utána Bella.
- Nem fog lejönni – sóhajtotta Edward, majd felém fordult, és elfintorodott. – Tudod, kezdtelek megszokni, és meg is szoktam, hogy milyen idegölő tudsz lenni. De most Jacob kiszakítod minden idegszálam a helyéről, és a türelmem egy tized másodperc alatt elpárolog.
- Az a cél! – vigyorogtam jó ízűen.
- Jacob Black! – üvöltött Bella, barna tincsei jobbra-balra repültek szív alakú arca körül.
- Jó befejeztem – töröltem le a vigyort a képemről, mert már elegem volt, hogy nem értik a viccet. Végszóra meghallottam a farkas üvöltést, Alice pedig a Paulnak szánt ruhákkal kiszaladt az erdőbe, majd vissza is jött időt hagyva neki az öltözésre. Nem tartott neki sokáig, egy perc múlva már be is lépett a bejárati ajtón, az arca nem árult el semmit sem.

- Na, mi van? – léptem elé.
- Találtunk valamit – kezdte szűkszavúan.
- Mit? – vontam fel a szemöldököm.
- Két vámpír szagát.
- Hogy mi?
- Jól hallod.
- Ne keljen már mindent úgy húznom ki belőled Paul! – üvöltöttem a képébe. – Mond el feketén fehéren! Nekem már úgyis mindegy!
- Két nő szaglászott Renesmee háza körül, valószínűleg még be nem mentek, de feltehetőleg befognak.
- Mi? – jött a hisztérikus kérdés Bellától.
- Sajnálom, de ezek lesznek azok a vámpírok, akik elrabolták.
- Ez biztos?! – szorult ökölbe Edward keze a teste mellett.
- Igen.
- De… de hát… akkor Nessie veszélyben van!

Ha valakinek valami nem világos az kérdezzen nyugodtan (: sajnálom, ha valakinek nem tetszik, hogy Edward nem borult ki jobban DE én nem akartam, h annyira túlreagálja, mert minden Nessie/Jacob sztoriba úgy van, az enyémbe nem (: jaj, és a következő Jake szemszög majd Nessie (:

Aranka: köszi (: NEM??? :| uramatyám! :D deh azért örülök h teccett xD örülök, h várod, igyekszem hamar hozni. szemszögváltás.. huhh, nemtom sztem ha úgy alakul lesz a továbbiakban (: puszii ^^
Piri: és én ennek nagyon örülök! azért írom, úgy ahogy írom és adok/adtam Nessienek határozottabb személyiséget mert ha nagyon őszinte akarok lenni akkor azt kell mondanom h nekem eddig egyetlen egy Nessie sztori teccett! de aranyos vagy (: köszönöm (: igen, kifogok mindent bogozni, ígérem (: meg ááám :D *örül a fejének nagy vigyorral* köszii mindent :)
Pusszy: köszi (: háát az majd kiderül ;D igyekszem vele :)
Lily: :P ez most direkt volt bocsii *boci szemekkel nééz* köszöönöm (: igyekszem hozni és kiírom, h mikorra tervezem a következőt (:
trixi: *teli pofával vigyorog* :D örülök neki h teccett (: ohhh (: sietek (: :P