Csillogós idézetek

Üdvözöllek (:

Hali (: ha szeretnéd megtudni, hogy kik is az új szereplőim, miként tűnt el Nessie, s hogy is kerül a történetbe egy iker tesó azaz Lucas akkor azt ajánlom, hogy less bele (: feltűnnek a jól ismert szereplők is! Természetesen az Olaszországban élő Volturi, a Forks-ból érkezett Farkasok, és a Forks mellett található picike város lakói is, azaz Cullen-ék (: szerelem, dráma, csavar minden lesz és ha elolvastál kérlek tisztelj meg egy véleménnyel (: Jó szórakozást itt nálam :D


The Twilight Saga: Breaking Dawn Part 1.

2010. április 5., hétfő

6. fejezet, második része: Látogatók (befejező)

Sziasztok x) mint ahogyan ígértem hétfő van és jött is a friss! Nessie szemszög.. annyira jó volt most Nessie szemszögéből írni. Érdekes eseményeknek lesztek szemtanúi, és természetesen, remélem tetszeni fog! Erre a részre különösen figyeltem, főleg a szóhasználatra! Ha a valaki esetleg hibát talál benne, mint vessző, mint helyesírási hibát az szóljon oké? Nah, hess olvasni! És Drága Olvasóim! Véleményeket.. kérek szééépen *könyörögve néz* Oh, mielőtt elfelejtem! Javítgattam a megjegyzéseket, és most már énis tudok írni, ha csak itthon :D de tudok! Így most már válaszolok is a kommentekre! Nah, jó szórakozást! :)

(Nessie szemszög)


Ahogy felnyitottam a szemem, s nagyot szippantottam a levegőből Jackson két csicskása bűzén kívül még megéreztem Jacob émelyítően édes illatát, amit annyira szerettem az első pillanatról fogva. Nem értettem egyszerűen, hogy hogyan is került ide ez a számomra kedves illat, már-már azon gondolkodtam, hogy annyira elbódított puha ajkainak játéka - és ez annyira beszőtte az agyam -, hogy többet nem leszek képes más illatokra is koncentrálni csak erre az egyre. Aztán ahogy felkeltem és kinyitottam az ablakot – mint minden reggel -, észrevettem, hogy bizony Jacob farkas alakban fekszik az ablakom alatt.

Annyira megörültem neki, hogy a befogva a számat toporzékolni, sikítozni kezdtem, mint azok a tinik a csöpögős filmekben, amikor az aktuális pasi elhívja a suli bálba. Majd észhez térve rájöttem, hogy én nem szoktam így viselkedni. Végig szántottam a hajamba ujjaimat, vettem egy pillantást magamra a tükörbe –mégse láthat akárhogy -, és lesiettem a lépcsőn. Leérve megálltam egy perce és eltöprengtem magamon. Felnéztem az emeletre, mintha a lépcsők mondanák meg a választ. Nem! Én Nessie Volturi nem leszek szerelmes, szóval psszt annak a belső kis hangnak! Tök jó már magamhoz beszélek. – morogtam magamba kifelé menet a kertbe.

Hamar kiértem, és meg is pillantottam Jacobot, ahogy ott fekszik és édesdeden alszik. Körülbelül egy méterre álltam tőle és még így is megéreztem testének finom forróságát. Nem bámulhattam sokáig, csináltam egy gyors hátra arcot, s beiramodtam neki egy férfi vászon sortért. Kérdőre kell vonnom, ugyanis biztos vagyok benne, hogy megérezte a két bestia bűzét, és abban is töretlen az elméletem, hogy sejti Cullenékkel együtt, kik is ezek a vámpírok. Eljátszottam a gondolattal, hogy nem viszek neki semmilyen ruhát, de akkor biztos a hálómban kötünk ki, ami persze nem lenne helyén való.

Amikor kiértem kezemben már a férfi sorttal erőt gyűjtve lehajoltam és elkezdtem cirógatni a füle töveit. A szőre selymes tapintású volt és hihetetlenül forró, majdhogynem perzselte sápadt kezem. Kellemes érintés annyi szent. Aztán éreztem, ahogyan ébredezni kezd. Először csak az egyik, majd a másik szemét is felnyitotta.

- Jó reggelt Jacob Black – köszöntem iróniával hangomba, és rögtön csettintettem is egyet, hogy hallhassam gondolatait.
„Honnan a manóból tudta meg, hogy itt vagyok?” – gondolta döbbenten.
- Most azt kérded magadba, honnan tudom, hogy te itt fekszel az ablakom alatt? Nos, amint válaszoltam, neked is válaszolnod kell – mosolyogtam ördögien, ugyanis olyan rajtakapott fejet vágott - Szóóóval – nyújtottam meg a hosszú „ó” betűt. -, mint minden reggel most is az volt az első dolgom, hogy kinyitottam az ablakot, és a levegőbe szimatoltam. Egyből tudtam, nem csak egy, hanem több farkas volt itt az éjjel, de valahogy téged kiszúrtalak, nem is tudom a te illatodra.. összefut a nyál a számba – vörösödtem el hirtelen jött őszinteségemen. – Nah, mindegy! – ugrottam talpra, majd az eddig kezembe tartott férfi sortot a fejére dobva folytattam. – Miután felvetted, gyere be és szépen válaszolsz, hogy mit is keresel itt, és miért jártak itt a haverjaid – mosolyogtam, mivel tényleg érdekelt miért is vigyáztak rám, vagy figyelnek engem – Jacob siess! – szóltam még vissza s hallottam, ahogy a könnyű anyaggal a szájába a fák közé ered.

Nagy volt a kísértés, hogy utána megyek és darabokra szaggatom, a sortot majd könnyű szerrel elcsábítom… na, de kérem! Nekem is van tartásom vagy mim. Eddig is tudtam, hogy a férfiak vágynak rám, de az teljesen új volt számomra, hogy én vágyok egy férfira. Új érzés, roppantul nehéz, de izgalmas, és ez tetszik. Hallottam, ahogy belép az előszobába majd balra fordulva a boltív alatt meg is pillantottam Adonisz alakját. Végig mért, nyelt egy nagyot majd tétovázva leült mellém a kanapéra.

- Szép ház – mondta halkan.
- Jaj, Jake elég a formaságokból! – fordítottam felé a fejem, ugyanis eddig a kandallónak tégláit szemléltem – Mit kerestél az ablakom alatt? Nah, és a többiek?
- Öhm… őriztem az álmod – nem tudtam hirtelen, hogy ez kérdés vagy állítás. Felvontam a szemöldökön és önkéntelenül közelebb araszoltam hozzá.
- Jó, tegyük fel, hogy te őrizted az álmom – kezdtem enyhe gúnnyal – És, a többiek?
- Nézd, Nessie erre nem hiszem, hogy szabadna válaszolnom – makogta.
- Oh, dehogynem! – kaptam el állát és magam felé fordítottam, majd közel hajoltam arcához – Tudom, érzem, valami közöm van hozzátok! Nem kötődnétek ennyire hozzám, ha nem lenne. Nem fogod megmondani az igazat, ebben biztos vagyok, de kiderítem. Hallgatni fogom a gondolataidat ez kétségtelen – halkult el a hangom a mondandóm végére.
- Meg fogod egyszer tudni az igazat Nessie, ígérem – suttogta a számba majd erős keze lecsapott derekamra magához rántott és így szemből kerültem forró ölébe. Éreztem, hogy megmerevedik, majd felengedve közelebb von magához, s a fülemhez hajolva beszélni kezd – Nem érzel semmit sem rosszul, csak túl korai lenne beavatni téged, és ez nem csak az én dolgom lenne. Tudni akarom Renesmee, hogy kik azok a vámpírok! El kell mondanod a féltett titkodat, még ha úgy érzed szégyen is. Meg kell jegyezned előttünk nem, kell szégyellned semmit sem! – suttogta szenvedélyesen, s éreztem, ahogy ajka végig szántja állam vonalát, majd megállapodik a számnál és reszelős hangon megszólal. – Engedd meg…!

És én engedtem. Lehajoltam hozzá, mivel így, hogy az ölében ültem kissé magasabban voltam. Belemarkoltam a nyaka tövét keretező hajba, s számat ajkaira tapasztottam. Tudtam, hogy nem helyes, amit teszek, de az önuralmam nem a Jacobra irányuló vágyaimat tartja kordában, hanem a vérszomjamat. Keze körkörösen simogatta a hálóruha fedte csípőmet, én pedig izmos mellkasára helyeztem bal kezem. Nem gondoltam semmire kizártam mindent, csak is Jake vágykeltő ajkaira koncentráltam. Forró nyelve nem kertelt, azonnal ajkaim közé furakodott, s táncra hívott engem. Nem bírtam magammal, közelebb préselődtem hozzá, melleimet mellkasának nyomtam. Jacob erre belenyögött a számba, és egyik kezét lecsúsztatta a fenekemre, míg másikkal - felgyűrve felsőmet - az anyag alá kúszott. Jó hosszú percek múltán, gondolom Jake megunta, hogy úgymond én vagyok felül így elfordult balra, s ledöntött a kanapéra, egy percre sem szüneteltetve csókunkat. A fejem mellett támaszkodott bal kezére, míg jobbal a testemet simogatta. Átkaroltam a nyakát és egyik kezem ott tartottam, a másikkal pedig a hátát karcoltam körmeimmel. Bal lábamat átvetettem derekán, s közelebb húztam altestemhez. Érezhető volt Jake izgalma, és még ez sem térített észhez. Aztán megéreztem kezét, ahogy finoman, de tele vadsággal a mellembe mar, majd tovább futtatva erős tenyerét benyúl a lábam közé. Végig simított a jobb combom majd feljebb húzva dörzsölgetni kezdte lüktető ölem. Hangosan felnyögtem és az egyik, rosszabb felem azt súgta adjam oda magam Jakenek most azonnal. A másik, józanabbik pedig azt, hogy először tudjam meg az igazat és csak aztán egyesüljön Jacobbal a szerelmünk. Szerelmünk? – döbbentem meg, de nem értem rá most ezzel foglalkozni, ugyanis megszakítottam ezt a csodás csókot, mivel azt hiszem több volt, mint egy baráti puszi.

Mindketten erősen ziháltunk, én tértem először észhez és finoman löktem egyet Jacobon. Ő vette az adást, lemászott rólam és engem is felhúzva felültünk. Elpirultam a gondolatra, hogy már majdnem odaadtam magam neki. Megbíztam Jake-ben ez kétségtelen, de annyira azért nem ismerjük egymást, hogy rögtön lefeküdjek vele.

- Ez egy hiba volt? – kérdezte tétován.
- Nem is tudom, talán – hajtottam le a fejem.
- Elfelejtjük?
- Te el akarod felejteni? – emeltem rá a tekintetem mire ő is rám nézett, s megrázta a fejét – Akkor nem felejtjük el – mosolyogtam döbbent szemein.
- Barátság? – nyújtotta kezét.
- Barátság – csaptam bele, de nem fogadtam el – Nem fogok veled kezed, mivel én nem csak a barátod akarok lenni, és a véleményem, na meg az előbbi pár perc azt mutatja te sem csak barátkozni akarsz. Meg akarlak ismerni Jacob Black – néztem mélyen sötét, szinte fekete szemeibe – De előbb amíg ismerkedünk, ki derítem, hogy mi ez az egész.
- Rendben – mosolyodott el – Nyomozz csak Nessie, és, hogy tudd biztos a siker – vigyorgott, majd gyorsan elköszönt, és kiiramodott a nappaliból. Aztán hirtelen kidugta a fejét az ajtófélfa mögül.
- Ezt majdnem itt hagytam – vigyorgott szemtelenül, és felém hajította az eddig viselt sortot.
- De neked adtam – dadogtam zavaromba.
- Az már mindegy – kacsintott és eltűnt. Hallottam, ahogy becsapódik a hátsó ajtó, tehát elment. Utána futhattam volna, de tuti, hogy lesz még rá lehetőségem. - vigyorodtam el.

~*¤*~

Amint kiszálltam a kocsimból Alice Cullen mosolyával találtam szembe magam, ami engem is szívből jövő mosolygásra késztetett. Végig csacsogott nekem, szinte egész nap. Buzgó leányzó, de mérhetetlen nagy szíve van.

Ígéretemhez híven egész nap hallgattam Jacob gondolatait. Egyszer megfordult a fejében a lenyomata. Szóval már bevésődött. Nem sokat hallottam erről, de egyszer Aro megjegyezte, hogy amelyik farkas bevésődik annak, csak azaz egy személy jelenti a mindent. De ha Jake már megtalálta a tökéletes társat magának, akkor mért bolondít engem? Kérdőre fogom vonni, velem senki sem fog játszadozni! Én már olyan dolgokon agyalok, hogy szerelmes vagyok-e belé vagy sem, neki meg már foglalt a szíve!

Aztán meg ott van Vivien és Szandy. A két idióta azt hitte, hogy majd fülemet, farkamat behúzva menekülök, mert ők most megtaláltak. Na, még mit nem?! Ennél jobb nem is történhetett volna. Ha eljött ez a két csicska akkor jönni fog Jackson is, és akkor neki annyi, meghal a legkegyetlenebb módon. Sosem gyilkoltam állatokon kívül senkit, de Jackson ebbe kivételt élvez.

- Nessie! – lengette a kezét szemem előtt Bella.
- Tessék? – válaszoltam kicsit megkésve.
- Átjössz hozzánk? – hallottam a mai napon először Rose hangját.
- Öhm.. – ráncoltam a szemöldököm.
- Na, vettem egy új metál lila körömlakkot! Kifestem a körmöd – unszolt Alice is.
- Hát jó, legyen – sóhajtottam.

~*¤*~

Gondoltam, nem csak Jacob gondolatait hallgatom ki hanem Cullenékét is. Érdekes dolgokra bukkantam, előbb is eszembe juthatott volna ez a képességem. Lucas huginak szólít a gondolataiban, Edward és Bella agyjárása felettébb különös, de hasonló kaliberű. Nekem közöm van Cullenékhez! De milyen..? Nem! Ők nem lehetnek a szüleim, hiszen akkor említették volna, hogy Lucasnak volt vagy van egy testvére. Amúgy is, Bella csak egyszer szült, és ha én meg Luke testvérek lennénk, akkor hasonlítanánk mivel az ikrek általában, de hasonlítanak egymásra.

- Elég ebből a színjátékból! – szólaltam meg hirtelen, mivel már nem bírtam.
- Mi a gond Kedves? – jött közelebb Esme.
- Tudni akarom, hogy mi közöm hozzátok! Miért bíztok meg bennem? Miért szerettek engem ennyire azóta, hogy csak találkoztunk? Lucas! Te miért hívsz a gondolataidban huginak? – álltam fel ültemből és haragosan tekintettem végig a jelenlévőkön.
- Renesmee, ezt még nem lenne helyes megtudnod – kezdte nyugodtan Carlisle.
- Ki fogom deríteni! Jacob ezt már neked is mondtam reggel, meg fogom tudni, hogy mi közöm a Cullen családhoz!
- Mi volt reggel, Kutya? – szorult ökölbe Edward keze és fenyegetően indult meg Jake felé. Csettintettem, és hallottam Jacob gondolataiból, hogy eddig fékezte magát, de mivel megemlítettem a reggelt önkétlenül eszébe jutottak a nappalimban történtek. Edward pedig ezt meg hallva dühödött be.
- Mi a fészkes fene folyik itt?! – ugrottam kettejük közé.
- Menj innen Nessie! – mondta fojtott hangon Edward, de végig Jake-et nézte.
- Igen, Jake a csókra gondolt, te meg bedühödtél.. de mért? – böktem meg a mellkasát.
- Nyomozz és megtudod – jött felénk Emmett és megfogva Edward vállát arrébb lökdöste.
- Nyomozzak.. tök jó! – ültem le pufogva a kanapéra.
- Ha most tudnád, meg feltehetőleg haragudnál – ült le Jasper mellém, s érzetem, ahogy a nyugtató hullámok befednek, a fejem búbjától a kis lábujjamig, majd Jasper biccentett Alicenek aki rögtön kapcsolt.
- Kifestem a körmöd! – kiáltotta és maga után húzva felráncigált az emeletre és profi módon kilakkozta metál lilára a körmeim.

- Nos, köszönöm a vendéglátást! – intettem egy utolsót majd kocsimba ülve elhajtottam.

~*¤*~

Otthon várt rám egy kád forró víz, lekváros kenyér és egy jó kis könyv. Ledőltem, mondván pihentetem a szemem, de ebből a szempihentetésből bizony szunya lett.

Idegen vámpír bűzre ébredtem. Jobbra pillantottam az ébresztő órámra – amit sose használtam -, s láttam alig múlt éjfél. Körbe lestem ugyanis tudtam, már nem csak kinn szaglásznak a házam körül. Bejöttek. Istenem, hogy lehet egy vámpír sőt, kettő ilyen naiv! Csettintettem védő burkot vonva magam köré és vámpír énemet markánsabbá, erősebbé hangolni legbelül. Az izmaim megfeszültek. Jó volt végre vámpírnak lenni, nem pedig félvérnek. A képességem ez a része lehetővé tette, hogy ember, félvér vagy a vámpír énem legyen a legerősebb. Most vámpír voltam. Hegyeznem sem kellett a fülem, hallottam, ahogyan a szobába suhogva megállnak az ágyam előtt. A két vámpír csillogóan vörös rubint szemei találkoztak az én - most - arany íriszeimmel. Aztán hirtelen az ablak felől morgó, ziháló hang süvített be a szoba nyitva hagyott nyílászáróján.

A következő fejezet első része is Nessie szemszögéből fog íródni :) Kommenteket epekedve várok.. remélem tetszett ez a rész (:

11 megjegyzés:

Rose C. Saralyn írta...

Oké, ha már eddig kigúvasztottam a szemem, írok véleményt is.

Egyre jobb vagy. A leírásaid egyre szebbek és élvezetesebbek, egyre jobban tudod elmondani, amit "látsz" és nem csak a cselekményre koncentrálsz. Az érzékeidet is egyre jobban kitologatod, egyre jobban megmutatgatod nekünk azt az igaz szerelmet Jake-és Nessie közt, amire én mindig is vágyok/vágytam.

Emellett :) Elengedted a fantáziád és ez nagyon is jó :) Éld bele magad, ez tetszik :) Komolyan, mintha én is ott lettem volna.

A történet egyre izgalmasabban alakul, nekem mindig is tetszett, de most már imádom. az írástechnikád szépen fejlődik, a gyakorlás teszi a mestert :)

Nem tudok most hirtelen többet mondani, de hidd el, tök jó lett. Nem szép, nem gyönyörű, most egyszerűen tökéletes.

Pusz

Sister

Carly írta...

Szia!

Megérte várnom!
Nagyon jó lett ez a fejezet is!
Nessie-Jacob azt kell mondanom,hogy még mindig lennék Ness helyében:D
Plusz lövésem sincs mi volt eddig a bajod az írásoddal,de szerintem semmi gond nincs vele.
Ha lenne nem olvasnám a történetet.
Nagyon sok történetet olvasok(és a sokat szó szerint értsd ugyan is rajtad kívül még 10-20 történet van aminek rendszeres olvasója vagyok),de te vagy az egyetlen olyan író,aki azt váltja ki belőlem,ha feljövök gépre rögtön megnézzem van-e friss.
Az a 2 satnya vámpírnő meg úgyis végük lesz:D
Szerintem:D
Én inkább már Jackson-t várom:D
Nagy-nagyon várom már a következő fejezetet!!!!
Puszi:)
Ari

UI:Annyira utálom Cullen-ket,hogy nem árulják el az igazat végre.
Viszont más részt megértem őket:)

Donna írta...

Haligali!:)
Sister: ennek örülök, h észrevehetően fejlődök. Próbálok jobb lenni, bár még nem igazán érzem azt a szintet amiken a csúcsán szeretnék állni, és ott fenn maradni. Köszönöm, ugyanis én azon vagyok, h ezaz egész história hiteles, és egyéni legyen. Olyan szerelmet szánok Jakenek és Nessienek amit még senki sem írt le! Oh, igen, énis azért játszottam a tűzzel mert valóban Nessie helyében éreztem magam :D a következő fejezet szerintem igazán tetszeni fog mindenkinek mivel végre.. nah nem mondok semmit :D Tökéletes? jajj, te tudod :) Puszi!

Aranka: Szia (: Áhh ennek örülök! Köszi, engem tesz boldoggá ha tetszett. Én Nessie helyében voltam amikor írtam és azt kell mondanom (miközben a tűzzel játszottam :P) majdnem meggyulladtam ;D Köszönöm (: Kedves tőled, és remélem tudod, h én örülök, h olvasol annak meg mégjobban, h írsz is nekem pár sort =) komolyan?? jajj! Köszönöm szépen! ez de aranyos :') köszi! hmm ami a vámpírokat illeti... tudod, h Aro mennyire szereti Nesst.. szóval jól gondolod :D :$ Jönni fog ő is.. alig várom xD igyekszem hozni a hétvégén :) Puszi!
PS: azért húzom meg másnak adom azt a szerepet, h elmondja.. és az a személy nem éppen jó fiú ;D

Rose C. Saralyn írta...

Aranka: Semmi baj nem volt az írásával, de láthatóan/olvashatóan egyre jobb és jobb lesz, én csak erre mondtam neki :) A jó írók is fejlődnek :)

Donna: A tűzzel néha kell játszani :D Különben nem élveznénk a meleget :)

Donna írta...

Dehogynem, volt bajom az írással csak valahogy kilábaltam a 'nemtudomleírni' témából. Már úgy ahogy kitudom fejezni magam.. remélem h leszek jobb is (:
Ami pedig a tüzet illeti.. igyekszem, h mindig melegetek legyen, de azért megne gyulladjatok :D

Piri írta...

"Úgy, ahogy ki tudod magad fejezni?!?!" Jesszusom, Te csaj, neked megint szükséged van egy kis önbizalom tréningre? :) SZUPER VAGY, ÉS EGYRE SZUPEREBB!!!!
Na, most már jöhet a fejezethez tartozó :D :
Tetszik Nessie-nek ez az ironikus vonása, és hogy kicsit már besokallt Cullen-ék kedvességétől. Kíváncsi vagyok, hogy mikor mondják el neki az igazat, de tuti valami drámai lesz! :)
Tetszik az is, ahogy megoldottad/megoldod Nessie-Jacob kapcsolatát, én ezt így tudnám leírni: "tudjuk-hogy-összetartozunk-tudjuk-hogy-a-másik-életünk-szerelme-de-egy-kicsit-várjunk-még-hátha-NEM-tévedünk" :D

Szóval epedve várom az új fejezeted!:D
pusz

Donna írta...

Piri: :$ jaj, megint csak dicsérsz és ez... baromi jól esik nekem, de annyira.. nemis tudom.. nem mondom mert megcáfolod :D köszönöm! Oh, ha ez a része Nessienek tetszik akkor Donna nagyon happy lesz :P Drámai lesz ez tuti. Egyedire szeretném megírni. Remélem eddig az :$
a hétvégén igyekszem hozni :) puszi és köszönöm h írtál :)

Piri írta...

Donna: Azért vagyok (többek között) hogy cáfoljam a "nem-mondom-ki-mit"! :D
Igen, nagyon tetszik,hogy Nessie ennyire ironikus, mert időnként (mindig:) ) én is ilyen vagyok!
Eddig egyedi, szóval szerintem tuti, hogy ez után is az lesz!:D
További szép napot! :D

Dugong írta...

Szia!
Új olvasód lennék. Nagyon lebilincselt a történetetd, fél nap alatt végeztem is vele. Nagyon izgalamas. Nem is tudom, mit tudánk még hozzá fűzni, mert annyira a hatása alatt vagyok... Hűűű... Nagyon tetszik a történeted... Jake érzései Nessie iránt... elmondhatatlan. Kíváncsi lennék Nessie érzelmeire is...

Amúgy én is írok blogot, és szeretnék veled linket cserélni, ha nem probléma...
www.halal-csokja.blog.hu
Előreis köszi!

Pusz, Ale

Donna írta...

Piri: imádlak :) (L)

Alexa: És nagyon örülök, h írsz nekem :) Köszönöm! Örülök, ha elnyerte a tetszésedet :) juuuuj, köszönöm! Jake és Nessie szerelmét egyedire terveztem :D mármint Jake iránt érzett érzelmeire? :O
Dehogyis :D kiis raklak :)

Puszi: Donna (:

Anita írta...

Szia!
Rem nem haragszol, hogy csak most írok, de kész kavalkád az életem...de most mindenkinél bepótolom az elmaradott komikat:)
Naszóval..nagyon örültem a Nessis résznek, már nekem hiányzott, és annak is, h kezd rájönni, h nem véletlenől törődnek vele ennyit Cullenék és a farkasok
És igen ha már farkasok, akk Jacob..a kis..hmm mit is mondhatnék..mondjuk forróvérü?..áhh de mind1 is, mert elérted, h elakadjon hirtelena lélegzetem és ezeka gondoloatok szikázzanak benne..H máris? Nme korai ez még?...de vmi belül azért mégiscsak mondatta velem, h ezt te úgysem, tennéd meg. Nah meg aztán a másik angy örörmömre Edward apai oldalát is megmutatta..mármint az ő az én pici lányom énjét..hehe
Lucas olyan keveset van benne...legalábbis nekem, néha egy-két mondattal megajándékozhatnád őt is..
ohh és vároma kövit is :)
puszika
Anita